Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1149 Jelen javaslat az onban mégis ezt kívánja tenni, ez pedig azzal jár, hogy az állam a közhatalmat gyakorló szervein keresztül alapvető emberi jogokra hivatkozással saját magát fogja védeni az állampolgárokkal szemben. Ez azért hibás és átgondolatlan, mivel az alapjogok védel mi rendszere ismeri az intézményvédelmi kötelezettség fogalmát, miszerint az intézményvédelmi kötelezettség az államra azt a kötelezettséget rója, hogy ne csak passzív maradjon az alapjogot gyakorlók irányába, hanem hogy kifejezetten segítse az alapvető em beri jogok érvényesülését. Tehát az államnak az a feladata, hogy biztosítsa a tisztességes eljárásban részesülés jogát függetlenül attól, hogy az állampolgár hatósági vagy bírósági eljárásban vesz részt. Amennyiben ez nem teljesül, akkor az állam maga mula sztja el feladatainak teljesítését, ami önmagában alapjogi igényt jelent az eljárásban részt vevők számára. Ezzel szemben az indítvány azt kívánja megteremteni, hogy a tisztességes eljárás feltételeinek hiányában is az állam fordulhasson alkotmányjogi pana sszal az Alkotmánybírósághoz. Ez akár magyar állampolgárokkal szembeni döntést is eredményezhet, holott maga az állam mint közhatalmi szerv volt az, aki a tisztességes eljárás feltételeit adott esetben nem biztosította. Most egy konkrét példával élve: képz eljük el, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Alkotmánybírósághoz fordul, miután egy feltételezett adóssal szemben pert vesztett, majd az a bírósági eljárást megismételtetheti akkor is, ha adott esetben a NAV maga volt az, aki nem tett semmit a tisztesség es eljárás körülményeinek biztosítása érdekében. Így tehát a jelen javaslat lehetőséget ad arra, hogy az állampolgárok számára szőtt védőhálót az állam éppen ellenük használhassa. Ez pedig azért is felháborító, mert éppen ez a kormá ny volt az, amelyik elvette az állampolgároktól annak lehetőségét, hogy bármikor az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, néhány évvel később ezek szerint pedig ezt a közhatalmi szerveknek megengedné. A kormánynak tehát fontosabb, hogy az állam jogvitát nyer hessen, mint az, hogy a magyar állampolgár a jogai sérelme esetén védelmet kapjon. Másrészről a javaslat meg kívánja szüntetni a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat. Ez egy hatalmas pálfordulás nyilván a kormány részéről: néhány hónapja még a különálló közigazgatási bíráskodást erőltették. A jelen javaslattal világossá vált, hogy az átalakítás célja és elsődleges oka nem az, hogy egy új, professzionális közigazgatási bíráskodási rendszer jöjjön létre. A kormány egyszerűen nincs megelégedve a jelenlegi kö zigazgatási bírósági rendszerrel, vélhetően azért, mert az túl sokszor dönt ellenük, ezért döntött azok megszüntetése mellett. Az átalakítás vesztesei a munkaügyi bíróságok. A munkajog nyilván egy komplex, speciális jogterület, amely különleges szakértelme t igényel. Alapelveiben, jellegét tekintve is eltér az alapvetően mellérendelt személyek közötti viszonyokat szabályozó polgári kötelmi jogi szabályoktól, hiszen a munkajogban alapvetően hatalmi túlsúlyban van a munkáltató. Éppen ezért nem mindegy, hogy eg y munkaügyi szakjogász jár el bíróként vagy egy gazdasági jogban járatos bíró. A különálló munkaügyi bíróságok megszüntetése tehát csökkenti a munkavállalók védelmét azáltal, hogy potenciálisan rontja azt a szakmai színvonalat, amely a munkaügyi jogviták e ldöntésében jelen van. Alapvetően tehát az észrevételeimet három csoportra osztottam. Nyilván a javaslat jelentős részben olyan koherenciazavarokat hárít el, illetve tisztáz bizonyos kérdéseket, amelyek óriási terjedelműek, de természetesen nagyon sok mind en ebből támogatható. Néhány ponton a kritikai észrevételeimet elmondtam, én kérem ezeknek a megfontolását; nyilván ezeket majd végiggondolja a tárca. Harmadikként pedig: végiggondolva itt a konkrét, vezérszónoklatban elhangzott javaslatot, az a kérésem le nne, hogy egy külön javaslatban kezeljük a bírák bérrendezését, ha erre lehetőség van. Ez azért volna fontos, mert akkor megfontoltabb döntést hozhatna az egész javaslatot érintően minden országgyűlési képviselő, és nem lennénk egy politikai játszma részes ei, hogy aki, mondjuk, valamilyen fenntartásokkal rendelkezik a javaslat egyes részeit érintően, az kénytelen adott esetben nem támogatni a bírák bérrendezését, pedig azt gondolom, hogy a bírák bérrendezésében teljes körű politikai konszenzus van a Házban. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki sorokban.)
