Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1144 Sőt, ilyenkor a szakértők felteszik a kezüket és azt mondják, hogy nem teszem meg, nem állok neki, mert ennyi idő alatt a többi jogszabállyal együtt lehetetlen egy szakmailag megalapozott véleményt előterjeszteni. Ezek a törvényalkot ási mechanizmusok, amelyeket önök csinálnak, semmi másra nem szolgálnak, mint arra, hogy érdemi szakmai viták helyett politikai szövegeket kelljen nekünk itt előadni. Amikor a közigazgatási… - jaj, annyira szeretem, amikor Boldog István a szakma szót kimon dja. (Boldog István: Igen, mert nekem van szakmám! - Az elnök csenget.) Tehát amikor a közigazgatási bíróságok felállításáról volt szó, és akkor még volt olyan csoda, hogy a tárca előtt egyeztetés zajlott, bár a benyújtás után és nem előtte, akkor a parlam ent alelnökének és a Törvényalkotási bizottság elnökének az volt az egyik érve a vonatkozásban, hogy egyfokúvá szeretnék a közigazgatási vagy hatósági eljárásokat alakítani, és bírósági úton legalább két fokon - a rendkívüli jogorvoslatot kivéve - lehessen a jogkereső polgároknak az igényét kielégíteni, akkor az volt a válasz a kérdésemre - de hangsúlyozom: mindig is ellene voltam annak, hogy egyfokúvá vált a bírósági út a közigazgatási eljárásokban, hiszen elkényelmesedtek a közigazgatási bírák, tudták, ho gy legfeljebb egy sokkal szűkebb rendkívüli perorvoslattal lehet felülvizsgálni a bíróságnak a döntését, tehát én soha nem voltam annak barátja, hogy a bírósági út egyfokú , amikor megkérdeztem, hogy most ez a szemléletváltás mitől van, akkor azt mondta a parlament alelnöke, hogy azt látják, hogy szakmailag nem megbízhatók a közigazgatási rendszerben azok az emberek, akik a másodfokú elbírálásban részt vesznek, és ezért kell inkább az első fok után mindjárt bíróságon keresni a jogorvoslatot, mert a bíróság i rendszerben nagyobb a garancia arra, hogy szakmailag megalapozott döntések születnek. Ennek csak az volt az érdekessége, hogy ugyanez a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvény olyan mértékben kinyitotta a közigazgatásban dolgozók előtt a bír óvá válás lehetőségét, ami teljesen megdöbbentett. Mert egyik mondattal arról volt szó, hogy nem megbízhatók a közigazgatásban dolgozók a szakmailag megalapozott döntéseket illetően, de ugyanezek az emberek nyugodtan bejöhetnek ötéves gyakorlat után, még a kár bírósági vezetők is lehetnek, akik egyébként nem megbízhatók szakmailag ahhoz, hogy megfelelő másodfokú határozatokat tudjanak hozni. Tehát azért hoztam ide ezt az emlékképet, mert amilyen bizonytalan és teljes mértékben a logikától mentes volt annak a törvényjavaslatnak az előterjesztése és aztán a megszavazása, mint ahogy ebben a rendszerben is egy teljesen új intézményrendszert hoz létre, a járási hivatalok mellett külön közigazgatási bíráskodás fog zajlani, és tulajdonképpen egy párhuzamos szervezet i rendszert hoz létre, amit - megmondom őszintén - nem értek. Tehát annak örülnék, hogy amikor majd itt a vita valahogy lezajlik, és szerencsére a miniszter asszony van itt az államtitkár úr mellett, akkor tegye már meg, hogy ne a törvényszöveget ismertetv e magyarázza el ezt az indíttatást ennek a fajta intézményrendszernek a megalkotására, hanem egy kicsit meséljen nekünk arról, hogy honnan indult ez, miért ez a megoldási mechanizmus, hogy gondolják, hogy ez jobban fog működni, mint a korábbi, itt megint ó riási szervezeti átalakítások kellenek, dolgozókat kell innen oda vagy valahonnan összeszedni, akik aztán bíráskodni fognak, hogy egy kicsit hadd lássunk többet erről a kérdésről. Nagyon megtisztelne a miniszter asszony vagy akár az államtitkár úr, mert le het, hogy az államtitkár úr korábban már benne volt ennek a javaslatnak a megalkotási folyamatában, hogy hadd értsük egy kicsit jobban, hogy itt mi a szándék. Ez a javaslat azért egy pozitívummal bír mindenképpen, ez pedig a bírák bérrendezésének egy átala kított módja. Az egyik nap Gyüre Csaba képviselőtársam éppen arról interpellált, hogy lehetetlen normális demokratikus országban, hogy ügyészeknek magasabb legyen a bére, mint a bíráknak, egyébként is rendkívül elmarad a bírák bére az európai színtéren, te hát mindent üdvözlünk, ami arról szól, hogy a javadalmazása a bíráknak tényleg európai legyen, és legalább illeszkedjen azokhoz a bérviszonyokhoz, ami ma már a közszférában, különösen miniszteri szinten vagy a minisztériumok szintjén, vagy magasabb állami hatóságoknál mint bérek megjelennek. Tehát e vonatkozásban semmiféle kritikát nem szeretnék megfogalmazni, mert ha már egyről a kettőre jutunk ebben a kérdésben, az már jó.
