Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1145 Az egy más kérdés, hogy ha belemegyünk ennek a részleteibe, akkor találunke anomál iákat. Az is más kérdés, hogy elégedetteke ezzel a bírák, mert a bírák valahogy nem mondják el, hogy mit szeretnének, ami azért, azt gondolom, picit rosszul érint, mert nagyon sokszor azt érezzük, hogy mi, parlamenti képviselők jobban állunk mellettük, mi nt ahogy ők megtennének mindent ahhoz, hogy minket informáljanak és a segítségükre tudjunk lenni akár a joggyakorlati problémákat illetően, akár a saját személyes útjukat, illetőleg bérezésüket illetően. Azt mondja a törvényjavaslat általános indokolása, h ogy fél százalék alatt volt a fellebbezéssel támadott hatósági határozatok száma. Tehát első fokon gyakorlatilag 99,5 százalék jogerős lett, ami nem csoda, mert irdatlan mennyiségű olyan kérelem van, aminek természetes a helyt adása, hiszen személyi állapo ti kérdések, hatósági igazolások, tehát a közigazgatás rendszerében azért is ilyen magas az elsőfokú határozatok helyben maradása, mert pozitívan bírálnak el olyan kérdéseket, amiket a jogszabály nem is enged másként, csak pozitívan. Majd pedig az a követk ező mondat, hogy viszont a fellebbezéssel támadott határozatokat követően a másodfokú eljárás után a fellebbezett határozatok 2025 százaléka kerül bíróságra. Ez azt jelenti, hogy a 0,5 százaléknak maximum 25 százaléka kerül bírósági felülvizsgálatra, és b ár a számokat pontosan nem tudjuk, hogy hány eljárás kezdődik egy évben a közigazgatás rendszerében, bizonyára nem kevés, de azért a fél százaléknak a 25 százaléka még mindig csak 0,125 százalék. Én csak azt akartam ezzel mondani, hogy szerintem ezt a törv ényjavaslatot vagy egyáltalán ezt az új elképzelést nem a számok, nem az eljárások száma vagy az eljárásoknak az eredménye alapján kell meghatározni vagy elhatározni, hanem azon az alapon, hogy szükség vane erre a fajta jogintézményre vagy nincs; a társad alom számára káros volte, hogy kétfokú közigazgatási eljárás volt lehetséges, és mindössze egyfokú a rendes jogorvoslat, ennek eredménye szolgáltae a társadalom jogkeresését vagy sem. Én inkább azt szerettem volna, ha erről a kérdésről akár írásban a tör vényjavaslat indoklásában, akár a szóbeli előterjesztésben esetleg beszéltek volna, hogy volte valamifajta statisztika, tanulmány, közvéleménykutatás, valami visszajelzés a társadalom részéről, hogy neki ez az eddig folyamatban volt, hangsúlyozom, nem az én ízlésem szerint való közigazgatási eljárási és felülvizsgálati rendszer megfelelte. Számunkra, a Jobbik számára ez a javaslat még a vonatkozásban nyitva van, hogy támogatni fogjuke, egyszerűen azért, mert nem szeretnénk a szavazatunkat olyanhoz adni, ami akár már most láthatóan, akár a későbbiekben tapasztalható módon nem válik be. Nagyon nehéz egyébként ma megítélni, hogy az ebben a javaslatban lévő új elképzelések beválnake, mert ahogy mondtam, igazából adatunk sincs rá, igazából a valódi indokrend szert sem ismerjük, és nem ismerjük azoknak az életviszonyoknak a felméréseit, amelyeket e vonatkozásban - hangsúlyozom, nem a bírói bérekről beszélek - meg tudunk ma határozni. Ezért nem tudom, hogy a mi frakciónk meg fogjae ezt szavazni vagy akár tartóz kodni fog tőle. Mindenesetre még annyit szeretnék ehhez hozzáfűzni, hogy ebben a törvénycsomagban 78 jogszabályt módosít, ezekből a jogszabályokból körülbelül tízet az elmúlt hetekben is valami más okból módosítottunk. (9.40) Azt szeretném megkérdezni, h ogy amikor keletkeznek, felmerülnek akár az Igazságügyi Minisztériumban, vagy bármely társtárcától az igények megérkeznek, hogy egyegy jogszabályt valamilyen okból módosítsunk, nem lehetséges az, hogy mondjuk, pár hónap alatt összegyűjtsék az igényeket, é s ne úgy legyen, hogy 8 órakor is például egy illetéktörvénymódosítást tárgyaljunk, meg 10 órakor is egy másik törvénycsomagban, vagy az adózás rendjéről szóló jogszabályt kedden is valamilyen okból egy törvényjavaslatcsomagban módosítjuk, meg majd pénte ken is ugyanarról beszélünk. A jogalkotási törvény pont azért mondta ki, hogy azonos életviszonyokat vagy azonos jogszabályt vagy egymással összefüggő jogszabályokat lehet egy salátatörvényben módosítani, de nem lehetne, hogy ugyanazt a jogszabályt ne mind ennap valamelyik más törvénycsomaggal módosítsuk? Már csak azért is, mert a joggyakorlatban lévő embereknek jó lenne, ha nem kellene
