Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter
1139 keresztül kell a bírósághoz eljuttatni. A felügyeleti szervnek ilyenkor pedig lehetősége van a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslására. Ez a megoldás pedig ugyancsak alkalmas arra, hogy az ügyek gyorsabban lezáruljanak. E változás szükségessé tette a közigazgatási perrendtartás és számos ágazati jogszabály felülvizsgálatát is, amelyet a javaslat el is végez. Tisztelt Országgyűlés! A második kérdéskörként a Kúria joggyakorlategységesítő eszközrendszerének megújításáról szeretnék ré szletesebben szólni. Amikor egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgoztam, hallottam egy német ügyvédtől: „,vor Gericht und auf hoher See ist man in Gottes Hand”. Ami azt jelenti, hogy a bíróság előtt és a tengeren Isten kezében vagyunk. (9.10) Ilyen sorssze rű lenne a bíróságok ítélkezési gyakorlata? Szeszélyes és kiszámíthatatlan volna, mint a tenger? Csak a gondviselésen múlna, milyen ítéletet hoz ügyünkben a bíróság? Ha megkérdezik az utca emberét, egyet fog érteni a német szólással, és a sajtóból vett pél dákkal fogja alátámasztani, hogy a bíróságok gyakorlata olykor kiszámíthatatlan. A jogállam alapvető, megkerülhetetlen fogalmi eleme a jogbiztonság, amely kiszámítható és koherens joggyakorlatot is feltételez. Mert a jogbiztonság mindenekelőtt azt jelenti, hogy a polgároknak legyen okuk bízni a jogrendszer stabilitásában. Szándékosan nem a jogszabályok stabilitását említettem, mert abban kell bíznunk, hogy a bíróság csak akkor tér el a Kúria korábbi döntéseitől, ha erre igen erős indoka van. Azért a jogrend szer stabilitásáról beszéltem, mert, amint azt az Alkotmánybíróság már egy korai döntésében megállapította, „az Alkotmánybíróságnak nem a normaszöveget önmagában, hanem az érvényesülő, a hatályosuló és megvalósuló normát, azaz az élő jogot kell az alkotmán y rendelkezéseinek tartalmával és az alkotmányos elvekkel összevetnie”. E határozat szerint az alkotmányossági vizsgálatnak abból a tényből kell kiindulnia, hogy a jogszabály tartalma és értelme az, amit az állandó és egységes jogalkalmazási gyakorlat anna k tulajdonít. Vagyis nem a leírt norma önmagában a valóságos jog, hanem a norma azzal a tartalommal, ahogy azt a bíróságok alkalmazzák és értelmezik. Mindebből pedig az következik, hogy az ítéletekben megjelenő jogértelmezéssel szemben is elvárás a stabili tás, vagyis ne fordulhasson elő, hogy azonos tényállás mellett, azonos szabályozási környezetben egymással teljesen ellentétes jogértelmezésen alapuló ítéletek születhessenek meg. Vagy önök szerint egy olyan országban jogbiztonság van, ahol attól függ az ü gyünkben hozott ítélet jogi érvelése, hogy melyik ítélkező tanács elé kerül? Amint az előbb bemutattam, a széttartó, esetleges joggyakorlat sérti a jogbiztonságot, és nyilvánvalóan nem egyeztethető össze a peres felek tisztességes eljáráshoz való jogával s em. Sőt, ha két ügyben azonos tényállás és jogi szabályozás mellett eltérő ítélet születne, akár a törvény előtti egyenlőség is sérülhetne. Jogállamban ilyen nem fordulhat elő. Emlékeztetni szeretném a tisztelt Házat arra, hogy a Kúria az Alaptörvény 25. c ikkében meghatározott feladatként biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. A bíróságok pedig az Alaptörvény 28. cikke által meghatározott keretek között értelmezik az Alaptörvényt és a jogszabályokat, így végső soron az ítéleteikből tudjuk meg, h ogy a bírák milyen tartalmat tulajdonítanak az egyes jogszabályoknak. Az Alkotmánybíróság egy korai döntésében kimondta, hogy a jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordo zzon. Ez a tétel azt is jelenti, hogy a normához kapcsolódó ítélkezési gyakorlatnak, az említett élő jognak is világosnak, sőt következetesnek és egységesnek kell lennie. Mégis, hogyan biztosítható a jogalkalmazás egysége? Erre a külföldi tapasztalatok sze rint meglehetősen egyszerű a válasz: következetes felsőbírósági ítélkezéssel. A Kúriának a jogorvoslati eljárásai során kell érvényre juttatnia kialakult gyakorlatát, vagyis az alsóbb fokú bíróságok
