Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter
1140 kötelesek a Kúria jogértelmezését követni. Így biztosítha tó, hogy azonos ténybeli alapon, azonos szabályozási környezetben jogkérdésben - elsősorban az érvelés tekintetében - azonos ítéletek szülessenek. Erre önök azt mondhatják, hogy ebben semmi újdonság sincs, ugyanis a Kúriának ez volna az egyik alkotmányos f eladata, ezt a gyakorlatot azonban lehet és kell is erősíteni. Az egységes és az Alaptörvénnyel összhangban álló joggyakorlatot elsősorban a Kúria döntéseinek kötelező ereje biztosítja, mert így a jogorvoslat során gyorsan elérhető az eredmény. A korlátozo tt precedensrendszer, amely eredetileg az angolszász jogban jelent meg, de egyre jobban áthatja a kontinentális jogrendszereket is, a jogegység biztosításának alkotmányos, gyors és hatékony eszköze. Ennek az a módja, hogy a később eljáró bíróságok kötelese k döntéseiket a magasabb vagy azonos szintű bíróságok hasonló ügyben hozott korábbi ítéletében rögzített jogértelmezéshez igazítani. Mielőtt bárki a rendszerváltozás előtti egyetemi tankönyveket venne elő hivatkozásul, engedjék meg, hogy felhívjam a figyel met arra, hogy NagyBritannia „hozományaként” ma már az Európai Unióban - így Magyarországon is - megjelent ez az elv: az Európai Unió Bíróságának ítéletei a közösségi jog részét képezik, s e szerv tartozik gondoskodni az EU jogának egységes érvényesülésér ől is. A külföldi és hazai szakirodalom irányadó álláspontja szerint a precedensbíráskodás stabilitást, kiszámíthatóságot és a jog egységét biztosítja, és ezáltal az önkényes - tehát az egyedi esetről egyedi esetre történő - döntéshozatal lehetőségét csökk enti, mivel úgynevezett igazolási kötelezettséget ró a bíróságra. Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak számot kell vetnie a korábbi gyakorlatában kialakított szabályokkal, és meg kell indokolnia, ha nem, vagy eltérő módon alkalmazza azokat. A korábbi határoza tok kötőerejéről való döntés során számos, sok esetben egymással versengő megfontolások között kell dönteni, és figyelembe kell venni azokat az eltérő jogi és tényleges körülményeket, amelyek az egyes esetekkel változnak. A korábbi döntésektől tehát indoko lt esetben, racionális érveléssel el lehet térni, és így a régebbi jogtételek megújíthatók. Ez a gyakorlat egyre finomabb különbségtételekhez, pontosabb értelmezési kritériumokhoz vezet, és lépésről lépésre tartalommal tölti meg a jogrendszer elvont rendel kezéseit. Az eltérés okai jellemzően például a következők lehetnek: a konkrét ügy elbírálásakor olyan új történeti körülmény vagy ismeret merül fel, amely kétségeket ébreszt a korábbi szabály alkalmazhatóságával szemben; olyan új gazdasági é s politikai feltételek állnak fenn, amelyek a szabály további, folyamatos alkalmazását lehetetlenné teszik; a tények megváltoztak a korábbi döntés meghozatalától eltelt időszakban; a bizalom megléte, azaz a korábbi határozat miatti észszerű várakozás a dön tés fenntartására. A döntésben további szempontok is segíthetnek, ilyen például a korábbi határozat „kora”, ami egyben akár a megerősítésének és a felülbírálatának is indoka lehet. A Kúria közzétett határozatai tehát speciális szerepet kell kapjanak, hisze n a korábbi határozatok alkalmazása a kiszámíthatóság következtében hozzájárulhat a jogbiztonság növeléséhez is. Tudományos előadások során a Kúria bírái már hét évvel ezelőtt is elismerték, hogy „Az esetjog jelentősége a büntető ítélkezés területén is meg nőtt. Az Alkotmánybíróság precedensalapú ítélkezése és az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjoga hatással van a rendes bíróságok gyakorlatára.” Vagy éppen: „A Legfelsőbb Bíróság határozatainak áttekintése azt mutatja, hogy míg 1990 előtt polgári ügyben hozot t döntésben más korábbi eseti döntésre történő hivatkozás szinte egyáltalán nem fordul elő, ez egy évtized múltán a döntések egyötödében már jelen van, s ez az arány - még ma sem elérve a büntetőügyekbeli hivatkozások számát - egyre inkább emelkedik. Minda zonáltal a jogtudományi írásokban a felső bíróságok esetjoga mint joggyakorlattá szilárdult jogforrás jelenik meg.” Sőt: „A könnyebb hozzáférhetőség okán a felek beadványaiban megszaporodtak az eseti döntésekre történő hivatkozások is. Ezek indokolttá tesz ik, hogy azokra a bíróság az érintett ügyben hozott határozatában reagáljon.”
