Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter
1138 kapcsolatos - az elfogadott normaszöveggel köszönőviszon yban sem lévő állításokat felsoroló - kampánya az igazságszolgáltatás működését veszélyeztesse. Azt még az úgynevezett népi demokrácia Országgyűlése is elismerte, hogy a jogállam fogalmához hozzátartozik a közjogi bíráskodásnak az a rendszere, amelyben a k özhatalom és a jogkeresők között felmerülő közjogi jellegű jogviták eldöntése egy, a végrehajtó hatalmon kívül álló bírói szerv hatáskörébe tartozik. Ezt ugyan nem dicséretnek szánta a kommunista hatalom, mégis kimondhatjuk: a közigazgatási bíráskodás egy jogállamban alap. Meggyőződésünk szerint a bírósági szervezet legitimációja és integritása, a bírói függetlenség megkérdőjelezhetetlen alapértéke a jogállamnak. A kormány célja a kezdetektől a közigazgatási bíráskodás mint bírói tevékenység fejlesztése vol t, és annak mindössze kézenfekvő, történelmi és nemzetközi példákkal alátámasztott eszköze lett volna az önálló közigazgatási bírósági szervezet. A célunk változatlan: professzionális, szakbírák eljárásával működő, ezért gyors és hatékony közigazgatási bír áskodás. A kormány megvizsgálta azt, hogy miként lehet ezt a célt a legkisebb anyagi ráfordítással, a leggyorsabban biztosítani. A tárgyalt törvényjavaslat szerint fenntartjuk az egységes bírósági szervezetet, sőt annak egységességét meg is erősítjük. A ja vaslat megszünteti a különbíróságokat: ennek megfelelően a közigazgatási és munkaügyi bíróságok is megszűnnek. A jövőben a munkaügyi pereket a törvényszékek fogják elbírálni, a közigazgatási perek elbírálása pedig a nyolc, közigazgatási kollégiummal működő törvényszék hatáskörébe fog tartozni. Ezek székhelye megegyezik a regionális illetékességgel működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelyével. Megjegyzem, hogy a KMBk regionális illetékességének kialakítása a közigazgatási perrendtartás eljárási szabályainak alkalmazásával, a szakosodás lehetőségével már eddig is érzékelhetően javította az ítélkezés színvonalát és gyorsaságát. Az egységes bírósági szervezet igazgatásának központi feladatait továbbra is az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi, a z igazságügyi miniszternek abban nem lesz semmilyen szerepe, így parlamenti felelőssége sem. A törvényjavaslat az igazgatási modellt nem érinti. A bírák kiválasztása pedig a bírák jogállásáról szóló törvényben meghatározott pályázati rendben, egységesen fo g történni, nem lesznek speciális szabályok sem a közigazgatási bírák kiválasztására, sem a pályázati eljárás nyilvánosságára, sem pedig a pályázat eredményével szembeni jogorvoslatra. A bírósági szervezetet jelentős mértékben egyszerűsíti a törvényjavasla t. A jövőben járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria ítélkeznek. A közigazgatási perek tapasztalatai alapján azonban indokolt a fórumrendszer további egyszerűsítése is. Olyan hatásköri és eljárási szabályokat alakít ki a javaslat, amely egysz erre biztosítja a közigazgatási bírák szakosodásának lehetőségét, a mérethatékonyságot, és azt is, hogy valamennyi közigazgatási perben reális lehetősége legyen a feleknek ügyüket a Kúria elé vinni. Tisztelt Ház! A kormány a 2014ben elindított eljárásjogi reformok során már célul tűzte ki, hogy a közigazgatási ügyekben a hatósági eljárás megindulása, illetve megindítása és a közigazgatási per végén meghozott ítélet között a lehető legrövidebb időtartam teljen el, vagyis hogy az ügyfelek a lehető leggyorsab ban jussanak anyagi jogerővel rendelkező döntéshez. Erre figyelemmel az általános közigazgatási rendtartás is a közigazgatási pert tekinti rendes jogorvoslati eszköznek. 2018 óta az ügytípusok jelentős részében már egyfokú közigazgatási eljárás után lehete tt közigazgatási pert indítani. A tapasztalatok szerint ezekben az ügyekben a „bruttó” ügytartamok rövidültek, az eljárások gyorsultak. Az Ákr. jogorvoslati rendszerében elvi jelentőségű változást nem hoz a javaslat, amikor a járási hivatali döntésekkel sz emben a fellebbezés helyett közvetlenül bírói utat biztosít. A fellebbezés megszűnése mellett egy eljáráshatékonyságot növelő, közigazgatási pereket megelőző, perelhárító megoldást is tartalmaz a javaslat: az alperes közigazgatási szervnek az iratokat a fe lügyeleti szervén
