Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter
1137 Az Országgyűlés őszi ülésszakának 11. ülésnapját megnyitom . Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Vinnai Győző és Varga László képviselő urak mint jegyzők lesznek a segítségemre. Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Ma törvényjavaslatok vitája következik. Soron következik az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremté sével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/8016.számon a Ház informatikai hálózatán mindenki számára elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárg yalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Varga Judit igazságügyi miniszter asszonynak, a napirendi pont előterjesztőjének. Kérdezem miniszter asszonyt, fölfárad az emelvényre, vagy onnan a helyéről mondja el az expozét. (Dr. Varga Judit: Felfáradok, köszönöm szépen.) Megvárjuk, míg miniszter asszony fölfárad az emelvényre. Kérek szépen majd miniszter asszonynak egy pohár vizet. Köszönöm szépen. Miniszter asszonyé a szó, parancsoljon! DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter , a napirendi pont előadója: K öszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kicsit megilletődötten állok itt most önök előtt, mert igazságügyi miniszterként először mondhatok expozét. Hivatali elődeim 2010 óta hatalmas munkát vé geztek a jogrendszer megújításában. Navracsics Tibor minisztersége idején újultak meg az anyagi jogi kódexeink, a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv, Trócsányi László pedig a polgári perrendtartásról, az általános közigazgatási rendtartásról, a közigazgatási perrendtartásról és a büntetőeljárásról szóló kódexeket terjesztette elő a Házban. Egy éven belül immár negyedik alkalommal foglalkozik az Országgyűlés a közigazgatási bíráskodás kérdésével. Trócsányi professzor úr tavaly novemberben nyújtot ta be a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot és az annak hatálybalépéséhez szükséges átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatot. Az önálló közigazgatási bíráskodásnak régóta fennálló történelmi hagyománya volt a magyar jogrendszerben. A Ma gyar Királyi Közigazgatási Bíróságot a kommunista diktatúra éppen azért számolta fel, mert működése túl szorosan kapcsolódott a jogállamiság fenntartásához. Az elkülönült közigazgatási bírósági rendszer kialakításának célja ennek alapján éppen a jogállamis ág erősítése lett volna. Bár a kormány nyitott lett volna e viták lefolytatására, a közigazgatási bírósági szervezetet érintő kritikák a halasztást követően elhalkultak. A kormánynak saját igazságánál fontosabb az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett közbizalom. Továbbá a bírósági szervezetben dolgozó bírák és igazságügyi alkalmazottak ezzel egy nagyon bizonytalan helyzetben találták magukat: nem tudhatták, hogy mikor és milyen eredménnyel zárulnak majd az említett viták. Nem tudhatták ezért azt sem, hogy milyen bírósági szervezetben, milyen szinten kell majd ítélkezniük. Ma is helytállóak Horvát Boldizsár másfél évszázada tett megállapításai az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban: „A mai viszonyok között a felelős magyar igazságügyminisztern ek hatásköre alig terjed tovább, mint oda, hogy annak tanúja legyen.” Ennek ellenére nem hagyhatjuk, hogy a bírósági szervezettel kapcsolatos bizonytalanság és az ellenzék közigazgatási bíráskodással
