Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosításáról, az önálló közigazgatási bíráskodás megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1119 kitűzve az Alaptörvényben, tehát valóban, ezzel a csomaggal együtt be lehetett volna nyújtani a kormányzat részéről is a módosítást. De ugyanakkor ha az elmaradt volna, semmiféle december 31ei határidő vagy semmi más Damoklész kardjaként nem függött volna a magyar jogrendszer felett, és nem lett volna koherenciazavar, hogyha ez nem történik meg. Sajnálom, hogy eddig ez a hangulat alakult ki ezen kezdeményezés befogadásával kapcsolatban. Remélem, az elkövetkezendőkben itt a vita során vagy akár a bizottsági munka során nagyobb konszenzusra tudunk majd szert tenni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Köszö njük, államtitkár úr. Most megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány dologra szeretnék reagálni, ami itt elhangzott ak ár az én felszólalásommal, akár más felszólalással kapcsolatban. Azt már megkaptam a korábbi vitában, hogy én ne hivatkozzam a szocializmus idején íródott tankönyvekre, mert ott olyan emberek írták a tankönyveket, akik a kommunista eszmék és a szocialista eszmék hatása alatt nem tudtak reálisan gondolkodni, és nem reális véleményt fogalmaztak meg a régi közigazgatási bíróságról. Idézném a tankönyv szövegét, ez az 1886. évi XXVI. törvényről írja: a közigazgatási bíróságokat elválasztotta a bírósági rendszert ől, de a kormány saját felügyelete alatt központosította, és a közigazgatási bíróságot a kinevezéseken, előléptetéseken keresztül függő helyzetben tartotta. Na, erre mondták önök, hogy persze, ez a szocialista ideológia, s a többi, ezt hagyjuk figyelmen kí vül. De elővettem Trócsányi miniszter úrnak az akkori expozéját, amit itt elmondott. Többek között több mindenről is beszélt, például azt mondta, ami szerintem egy rendkívül cinikus nyilatkozat volt, hogy az új közigazgatási bírósági rendszer jobban megtes tesíti a végrehajtó hatalom önkorlátozását, és hatékonyabb ellenőrzést biztosít a közigazgatási döntések felett. Hát, éppen az ellenkezőjéről szólt ez a törvénytervezet. De önmaga is hivatkozott jogtörténészekre az expozéjában, többek között Szabó József j ogtörténészt emelte ki. Én elővettem, hogy Szabó József mit ír erről az 1886. évi XXVI. törvényről, és idézem Szabó Józsefet, akire Trócsányi miniszter úr is hivatkozott. Azt mondja, hogy az 1886. évi XXVI. törvénycikkben a hatékony közigazgatási jogvédele m hiányáért a történelmi felelősség a korabeli politikai elitet terheli. Mi van ebben? Egyértelműen az, hogy nem volt meg a hatékony közigazgatási jogvédelem, és a korabeli politikai elitet terheli, mert akkor is a maguk javára akarták gyakorolni a hatalma t, és a bírói függetlenséget akarták a befolyásuk alá vonni. Nacsa képviselőtársam azzal vádol engem, hogy ami régi és magyar és benne van a régi magyar történelemben vagy jogtörténelemben, én azt azért akarom eltörölni, mert én azt réginek tartom, és attó l még, hogy jó, én azt rossznak tartom? Erről szó sincs, én ezt soha nem mondtam, egyetlenegy mondatomban sem állítottam ilyesmit, hogy bármit, ami régi hagyomány és érték, azt mi nem becsülnénk. Ha valaki becsüli a régi hagyományokat és értékeket, én azt gondolom, hogy az itt leginkább a Jobbikfrakció az, és semmivel nem vádolható, hogy mi ebben bármiben támadtuk volna. Mi azt támadjuk, amikor valóban annak a jogszabálynak a mondanivalója egyrészt nem XXI. századi, hanem XIX. századi, annak is az első fel e, másrészt olyan hatalmi érdeket képvisel az a jogszabály, amely a XXI. század demokráciájában elfogadhatatlan, és nem magyar nemzeti érdeket szolgál, hanem kizárólag kormányzati érdeket szolgál. (20.50)
