Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosításáról, az önálló közigazgatási bíráskodás megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
1120 Államtitkár úr sületlenségnek nevezte, amiket én itt állítottam a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban a miniszter jogköreiről. Hát, én elővettem a törvényt, és ha nem is azt mondja, hogy visszahívja, de azt mondja a törvény szövege - a 61. § (4) bekezdését idézem , hogy a miniszter a személyi ügyekk el kapcsolatos feladatkörében - igaz, hogy a közigazgatási felsőbíróság elnökének javaslatára - dönt arról, hogy a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékűe, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges. Tehát a miniszter dönthet arról - jó, vannak korlátok , hogy a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, és ez benne van a jogszabályban, de áthelyezheti nyugodtan máshova, bárhova, megvan arra a joga. Ezáltal a személyi kérdésekben olyan döntési jogköre va n, amivel bőven lehet félelmet kelteni a bíróban, lehet őt befolyásolni, nem beszélve a kiosztási rendszerről, és a többi, és a többi, amivel - állítom - bizony sok probléma lett volna. Aztán Nacsa képviselőtársam beszélt arról, hogy mi kétségbe vonjuk azt , hogy lett volna a FideszKDNPnek 2010ben alkotmányozási felhatalmazása. Soha nem mondtuk azt, hogy nincsen. Még azt sem mondtuk, hogy ne legyen új alkotmány. Egyedül a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjában szerepelt, a 2010es programjában az, h ogy Magyarországon új alkotmányra van szükség. Egyedül a mi programunkban szerepelt, és mi voltunk azok, akik nem zsákbamacskát árultunk, hanem előre megmondtuk a választóknak, hogy ha nekünk adnak felhatalmazást, tőlünk mit várhatnak. Mi elmondtuk, hogy ú j alaptörvényt szeretnénk, és itt egyezett a Fidesz, a KDNP és a Jobbik véleménye; a többiben már nem egyezett, mert nem tudtunk konszenzusra jutni semmiben. De azért még egy dologra felhívnám a figyelmét Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak, aki azt mondja, ho gy nekik nagyon megvolt ez az alkotmányos felhatalmazásuk. Jogilag gyakorlatilag nem volt meg egyébiránt, mert az akkori alkotmány azt mondta, hogy új alkotmány elfogadásához, illetve a koncepciójának az elfogadásához négyötödös parlamenti többségre van sz ükség. Úgy nevezték a miniszterelnököt, aki ezt belerakta az alkotmányba, hogy Horn Gyula, mégpedig akkor, amikor az MSZPnek és az SZDSZnek együtt megvolt a kétharmada, és abban az alkotmányos rendben azt mondta Horn Gyula, és azzal volt indokolva a törv ényjavaslat, hogy most, hogy megvan a kétharmados többsége a parlamentben, nem lenne sportszerű, ha az ellenzéki pártok kizárásával változtatnánk meg az alkotmányt. Ez nagyon érdekes, hogy majd ezután önök becsatoltak egy, az alkotmánybíróságokról szóló (s ic!) törvénymódosítást, amelynek a zárórendelkezéseibe belecsempésztek egyetlenegy kis mondatot, amelyben azt mondták, hogy jelen törvény hatálybalépésével egyidejűleg az alkotmány 24. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül. Akkor úgy az ember nem értette, hogy biztos az Alkotmánybíróságra vonatkozó valami van benne, majd figyelmesebb olvasás után kiderült, hogy önök becsempészték, hogy a négyötödöt a parlament kétharmaddal szüntesse meg, hogy meglegyen az alkotmányozási felhatalmazása a Jobbik nél kül is, vagy bármelyik más ellenzéki párt nélkül is a Fidesznek. Ez így volt. Önök csempészték bele, és titokban akarták keresztülvinni, aztán itt nagy botrány lett belőle a parlamenti vitában, amikor kiderült, hogy egy salátatörvénybe csempészték bele azt az alkotmánymódosítást, amellyel a négyötödöt kétharmadra cserélték, hogy önök egyedül a nemzeti együttműködés rendszerében, senkivel nem egyeztetve, senkivel nem megtárgyalva, hozhassanak alkotmányt. Én úgy látom, ezekből egyértelműen látszik, hogy azok az állítások, amelyeket elmondtunk akár erről a törvényről, akár az alkotmányról, akár az Alaptörvényről, illetve annak elfogadásáról, azok állnak, és itt bizony számtalan sok ellenzéki képviselő kifejtette azt az álláspontját, hogy miért érdekük most önök nek mégis ezt a módosítást véghez vinni. Én annak örülök, ha önök csak kényszerből is, de most az egyszer önök is a magyar nemzet érdekében fognak tenni, és a magyar nép érdekében fognak megszavazni egy törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Ta ps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK:
