Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 17. hétfő - 73. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
98 ELNÖK: Köszönöm szépen, Hargitai bizottsági elnök úr. Megadom a szót Mesterházy Attila úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónok ának. MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vegyes lesz a hozzászólásom, reagálok egykét eddigi felvetésre, és néhány dologra én is ráerősítenék, és talá n egykét új szempontot is a Ház és a vitában részt vevő képviselők, államtitkár urak és államtitkár asszony figyelmébe ajánlanék. Az első általános megjegyzésem az lenne Hargitai képviselő úr hozzászólása után, hogy hogyan tudnak önök ennyire tökéletesek lenni. (Derültség. - Cseresnyés Péter: Ezt már egyszer elsütötted!) Egyszerűen nem értem. A múlt héten is elmondtam egy másik hozzászólás kapcsán, mert ez ilyen visszatérő refrén, Witzmann képviselőtársamnak mondtam ezt szintén, mert azt mondta, hogy önök kiválóak és jók a gazdaságpolitikában, jók a társadalompolitikában, tehát tulajdonképpen mindenben jók. Ha ön hiányolja azt, hogy mi nem mondunk pozitív dolgokat egyegy előterjesztésről, akkor hadd kérdezzem már meg, ön mikor mondott kritikai észrevételt egy saját előterjesztésükről, mert akkor jogos lenne a felvetés, hogy az ellenzék állandóan csak kritizál, bezzeg a kormánypárt! Hozzáteszem, önök is voltak ellenzékben, én akkor egy ideig itt ültem és hallgattam államtitkárként is azt, amit önök elmondtak , hát, túl sok dicséret nem volt abban az időszakban az ön által elmondott mondatokban. (Cseresnyés Péter: Mert nem lehetett dicsérni!) Tehát valahogy, hogy, hogy nem, visszatér az, hogy az ellenzéknek az a feladata, hogy a kritikai pontokra mutasson rá, a negatívumokra, amit adott esetben az értékrendje vagy a meggyőződése alapján problémának lát egyegy kormánypárti előterjesztésből. Hozzátenném: esetleg néha önök pedig megfontolhatnák azt, hogy egyegy kritikai észrevételt, ami adott esetben módosító for máját is veszi, azt esetleg elfogadnák, mert azért erre se nagyon volt példa egyegy ilyen adótörvény vitájában vagy éppen a költségvetés vitája során. (19.10) Mindig elmondom - ahányszor egy fideszes mondja és itt vagyok, akkor elmondom , hogy a 2008as , ’10es költségvetést hasonlítani a mai költségvetési viszonyokhoz, az olyan, mint a körtét hasonlítani az almához. Mindkettő gyümölcs, mindkettő fán terem, csak semmi köze nincs egymáshoz a kettőnek. Ugyanis akkor egy világgazdasági válság volt, amely me ghatározta a magyar költségvetést, most pedig nem világgazdasági válság közepette kell költségvetést tervezni. Akkor bizony sok olyan problémával szembesült az akkori kormányzat pénzügyi vezetése, ami egy sokkal nehezebb körülmények között összeállítandó k öltségvetést eredményezett. Kívánom önöknek, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe, mert akkor az azt jelenti, hogy az ország sem kerül ilyen válsághelyzetbe. Azzal egyetértek - Hargitai János beszélt erről , hogy jellemző, hogy egy nagyon tudatos társadalom politikát visznek - ez biztos. Ez biztos, csak ez a tudatos társadalompolitika mindig a kiváltságos keveseknek, a gazdagoknak meg a barátaiknak kedvez. Sosem azoknak kedvez, akik valóban nehéz helyzetben vannak, akik valóban rászorulnak a segítségre. Ha, m ondjuk, a költségvetés számait nézzük, akkor jóléti kiadásokra a GDPhez mérten nem növekvő, hanem csökkenő arányban költ a költségvetés. Tehát nem igaz, hogy folyamatosan növelik az erről szóló kiadásokat. A másik, hogy nagyon érdekes volt a fogalmazása. Azt mondta, hogy az önkormányzati eladósodást is valahogy meg kell zabolázni, és hogy most nem látható ilyen tendencia. Igen, mert legutóbb, amikor ilyen tendencia látszódott, akkor azokat önök generálták, önök biztatták az önkormányzatokat arra, hogy elad ósodjanak, hogy ezáltal is nehezítsék az akkori kormányzat működését. Tehát egy tudatos politikai eszközként éltek vissza ezzel, hogy különböző önkormányzatokban önök többségi pozícióban voltak, hogy ezáltal is nehezítsék az akkori kormány
