Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 25. kedd - 79. szám - Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2017 című beszámoló, valamint Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2017. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat, továbbá a Beszám... - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
786 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót VargaDamm Andrea képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képvisel ő asszony! DR. VARGADAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Biztoshelyettes Asszony, Biztoshelyettes Úr! Nagy öröm számomra, amikor olyan jelentést van módom olvasni, amelyben valóban az látható, hogy ez az intézmény, amelyet 2010 óta a kétharmados többség elég szűk mezsgyére kényszerített, és az 1990től való demokratikus fejlődés útján felívelő pályájú intézmény gyakorlatilag egy szűkös territórium ra, de annál nagyobb lélekkel végzett munkára szorítkozik. (12.20) Nem csalódtam biztos úr felszólalásában, mert pont olyan elegáns, nagyvonalú, határozott, alázatos volt, mint egyébként az oktatói munkájában is ismerhettem, és pontosan ilyen munka övezte a polgári törvénykönyv kodifikációjában való tevékenységét is, amelyet ezúton is köszönök, mert azok a fejezetek működnek, amelyekben ő vállalt szerepet. Nagyon fontos számomra az, hogy maradjon a magyar közéletben pár olyan személyiség, pár olyan biztos pont, akik adott pillanatban megfelelő tükröt mutatnak mind a kormányzatnak, mind az Országgyűlésnek, mind a társadalomnak. Meg kell hogy mondjam, az utóbbi időben ez a kör nagyon leszűkült. Székely László biztos úr és intézménye szerencsére tartja a front ot. Azt azért meglehetősen kifogásolom, hogy a 2017es beszámolót, amelyet 2018. március 28án nyújtott be a hivatal, csak most tárgyaljuk. Nem tudom elképzelni, hogy nem talált az Országgyűlés vezetése 14 hónap alatt korábban időpontot. Én örömmel hallgat tam volna korábban is, olvastam volna szívesen, és hallgattam volna korábban is erről a kérdésről mind a hivatal, mind a parlamenti pártok, mind a bizottságok álláspontját. Rendkívül üdvözítő az, hogy e hivatalnak nagyon széles körű tá rsadalmi, politikai, szakmai kapcsolatrendszere van. Kiemelkedő a nemzetközi kapcsolatrendszere, és a nyitottsága Magyarországon, a magyar társadalom és a szakma felé egyedülálló. Ez gyakorlatilag mindkét év beszámolójából egyértelműen látszik. Annak érdek ében, hogy így délután ne raboljam se a hivatal munkatársainak, vezetőinek, se a képviselőtársaim idejét, azért azt nem tehetem meg, hogy a beszámolókból néhány kérdést nem emelek ki, viszont igyekszem aránylag szűk témakörre szorítani. Bizonyára mindenki tudja és látja, hogy van két társadalmi csoport, amely nekem szívügyem, már csak azért is, mert meglehetősen kiszolgáltatottak hazánkban sajnos a rendszerváltás után 30 évvel is, ez pedig a gyermekek és a fogyatékkal élők. Meg kell mondjam, hogy ez a két b eszámoló meglehetősen erős tükör a társadalomnak, tükör az intézményrendszernek, és tükör a kormánynak. E két beszámoló tartalmára a kormány, a kormányzat helyében nem lennék büszke. Az Alaptörvény XVI. cikke határozza meg a gyermekek jogainak védelmére ir ányuló kötelezettséget, és teljesen egyértelműen mondja ki, hogy a jogok teljességével képes legyen élni a gyermek, és biztosítania kell a gyermeknek az életkorának megfelelő minden feltételt a felnőtté váláshoz. A „minden”en van a hangsúly. E két beszámo ló és az abban írt vizsgálatok sajnos teljes mértékben azt mutatják, hogy a magyar intézményrendszer nem alkalmas arra, hogy a gyermekek jogairól szóló egyezmény, illetőleg az Alaptörvény XVI. cikkében meghatározott feltételrendszernek meg tudjon felelni. A kormány helyében ilyen beszámolók után az első és legfontosabb feladatomnak azt tartanám, hogy a feltárt ügyekből eredő intézményi, jogszabályi és szakemberhiányra, illetőleg alkalmatlanságra irányuló következtetéseket megvizsgálva felszámoljam ezeket az áldatlan helyzeteket. 2015ben ombudsman úr meghatározta, hogy egy gyermekjogi stratégiát alakít ki, amely azt jelentette, hogy évente öt átfogó jellegű vizsgálatot rendelt el. Ebben adatgyűjtést folytattak, és az
