Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 25. kedd - 79. szám - Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2017 című beszámoló, valamint Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2017. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat, továbbá a Beszám... - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
787 adatgyűjtések eredményeként alakították k i megállapításaikat. Úgy tűnik, hogy ez egy rendkívül jó módszer volt, mert olyan problémákra is ráirányította a figyelmet, mely problémák elég számú panasszal nem voltak alátámasztva. Jelzések természetesen a társadalomból érkeznek, de hogy a hivatal eléb e ment a problémáknak, elébe ment a vizsgált területeknek, én úgy ítéltem meg a beszámolóból, hogy sokkal gazdagabb anyag, sokkal egyértelműbb megállapítások és sokkal hatékonyabb javaslattétel eredményeződött. Rendkívül fájdalmas volt, amikor azt olvastuk a beszámolóban, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban érvényesüle a gyermekjogi egyezmény arányossága és fokozatosságának elve. Azt kellett megállapítsa ez a beszámoló, hogy sajnos nagyon gyakran nem. Rendkívül széles körű volt az, és örülök neki, hogy a hivatal vizsgálatai után az intézményrendszer belátta, hogy ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni, ez pedig az volt, hogy gyermekeket anyagi és szociális helyzetük miatt emeltek ki igen gyakran a családból. A legtöbb számú az ilyen kiemelés volt. Nagyon örü ltem, amikor azt a következtetést vonta le és azt a javaslatot tette biztos úr az intézményeknek, hogy igenis a családok egzisztenciális támogatása és életvezetési támogatása együtt kell járjon a gyermekek nehéz szociális, érzelmi, értelmi problémáinak kez elése során, azaz a gyermekkel együtt a családot is gondozni kell, és legalább annyi energiát és tevékenységet, jogkört kell biztosítani arra, hogy a családokban ne álljon elő olyan helyzet, hogy a gyermekvédelmi rendszernek be kelljen avatkozni, hanem a c salád együttes támogatásával mindezek a problémák elkerülhetők lennének. Megfelelően szomorúan konstatáltam, amikor arról ír a beszámoló, hogy nem elég az alapellátás, és nem elég az, hogy pénzbeli támogatást nyújtanak, hanem az kell legyen a szempont, hog y a gyermek legjobb érdekét képviselő eljárás elve érvényesüljön, és tulajdonképpen enélkül az intézmények hiába vannak, nem tudnak hatékonyak lenni. Megdöbbentem, hogy amikor például az Emberi Erőforrások Minisztériumát kereste meg kéréseivel, javaslataiv al a hivatal, akkor erre a tárca látszatintézkedésekkel válaszolt. Amikor azt kérte a hivatal, hogy külön munkacsoportot kellene létrehozni a minisztériumon belül azért, hogy mindazokat a problémákat, amelyeket nagyon plasztikusan mutattak be a kormányzat számára, elemezzék ki, és az intézményrendszer akár jogszabályi, akár szervezeti átalakításával, illetőleg szakemberek igénybevételével lehessen létrehozni a hatékonyabb munkát. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy a kormányzat ezt nem hallotta meg. Elképesztő s zámomra, hogy 30 évvel a rendszerváltás után ma a gyermekek jogait, a gyermekek életét illetően még mindig olyan súlyos megállapításokat kell egy ilyen beszámolónak és a javaslatainak említeni, ami már régen nem fordulhatna elő. Elképesztően szomorúan olva stam a különböző gyermekintézményekben, nevelőintézményekben tapasztalt borzalmakról. Tulajdonképpen ez egy horrorregény is, e két jelentés. Úgy gondolom, hogy ezekre nem kerülhetett volna sor, ha a kormányzat megfelelő figyelmet fordítana az ilyen intézmé nyekre. Bizony, ha tetszik, ha nem, itt hívom fel a kormányzat figyelmét arra, hogy az ilyen intézményekben dolgozóknak kell Magyarországon a legmagasabb képzettségű, a legalkalmasabb, a legelhivatottabb és a legmagasabban fizetett embereknek lenni, mert c sak így lehet a jövőre nézve elkerülni, hogy ilyen szörnyűségek előfordulhassanak. A másik kérdés a fogyatékkal élők kérdése. Teljesen megdöbbentem, amikor azt olvastam a beszámolóban, hogy a fogyatékkal élő gyermekek tanulói létszáma nem volt ismert, és e záltal nem lehet az intézményrendszert úgy kialakítani, hogy a meglévő lélekszámhoz a meglévő intézményrendszer és szakembergárda álljon rendelkezésre. Hát, ez hogy lehetséges, kérem szépen, amikor gyakorlatilag még a lábméretünket is le kell írni néhány n yilvántartásban és kérdőíven, és az hogy lehet, hogy a rendszer ilyen alapvető hiányossággal küzd?! Azt mondta a tárca ezekre a kérdésekre, hogy a jogszabályok nem egyértelműek, hiányosak, és azt kérik vagy azt javasolják, hogy a jogköreik és a feladatrend szerük cizelláltabb jogszabályi környezetben történhessen. Na de, kérem szépen, azért azt hadd kérdezzem meg: a gyerekek legfontosabb érdekét képviselő szervezetek saját maguktól, a meglévő jogszabályi környezetben nem találják meg az alkalmas eszközöket a rra, hogy a gyermekeink teljes védettség alatt legyenek? Meg
