Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. RÓNAYNÉ SLABA EWA MARIA nemzetiségi szószóló:
621 tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag döntött arról, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban részletes vitát kíván lefolytatni a házszabályi rendelkezések 32. § (2) bekezdése alapján a törvényjavaslat egészére. A felszólalásomban hat témát kívánok érinteni, részben a tervezett törvénymódosítás szövegéhez fűzött észrevételek formájában, részben ettől függetlenül, a magyarországi nemzetiségek számára már korábban is fennálló köznevelési problémák mihamara bbi megoldását szorgalmazva. 1. A véleményezési, illetve egyetértési jog esetleges módosítása. A törvényjavaslat 23. és 24. §aa köznevelési törvény. 83. és 84. §ával foglalkozik. Itt lényegében arról van szó, hogy a nemzetiségi nevelésoktatásban részt v evő intézménnyel kapcsolatos lényegi fenntartói döntésekkel, például igazgatói kinevezésekkel kapcsolatban az érintett nemzetiségi önkormányzatok eddigi egyetértési joga helyébe csupán véleményezési jog lép. Ez a nemzetiségek szempontjából érthetetlen és r endkívül aggályos javaslat, amelynek a megszavazása valójában megteremtené az egyes nemzetiségek kulturális autonómiájába történő beavatkozás lehetőségét. Nem gondolom, hogy akaratlagosan ez lett volna a jogalkotó szándéka. Biztosan ragaszkodik az előterje sztő ehhez a módosításhoz? Mi azt kérjük, hogy a nemzetiségek egyetértési és véleményezési jogaival kapcsolatos passzusok változatlanok maradjanak. 2. A kötelezően előírt infrastruktúra pazarló mivoltának mérséklése. A törvényjavaslat 9. §aa köznevelési t örvény 9. § (9) bekezdésének módosítását célozza. A változtatás tartósan kis létszámú nemzetiségi köznevelési intézmények esetében a fenntartóra háruló aránytalan anyagi tehertételt és a költségvetési pénzek felesleges elköltését lenne hivatott visszaszorí tani. Ezzel egyetértünk, támogatjuk a szándékot, hiszen nem életszerű, hogy egy osztályonként, évfolyamonként 810 tanulóval működő nemzetiségi iskola esetében a szükséges 1220 négyzetméter helyett a jelenlegi szabvány szerint 52 négyzetméteres tantermeke t kelljen kialakítani. Szintén pazarlónak tűnik, hogy egy legfeljebb nyolc osztállyal működő nemzetiségi iskolának, amely maximálisan 80100 tanulónak nyújt köznevelési szolgáltatást, a jelenlegi szabályozás alapján több mint 30 különböző rendeltetésű tere mmel - tanterem, csoportszoba, szaktanterem, egyéni fejlesztőszoba, logopédiai foglalkoztató, általános szertár, szaktantermek szertárai, általános raktár és a többi - kell rendelkeznie, melyek összesített alapterülete meghaladja az ezer négyzetmétert. Ráa dásul ezen ingatlanok fenntartása - fűtés, takarítás, állagmegóvás, karbantartás - is jelentős anyagi terheket ró a fenntartó nemzetiségi közösségre. (14.00) A T/6457. számú törvényjavaslat idézett részlete ezt a problémát igyekszik orvosolni, de az álta la kínált megoldás véleményünk szerint továbbra sem eléggé takarékos, mert még mindig nem kellő módon veszi figyelembe a nemzetiségi köznevelés átlagostól eltérő, sajátos helyzetét. A nemzetiségi törvény lehetővé teszi a tényleg kis létszámú, minimum 8 fős csoportok, osztályok létrehozását. Ez jóval alacsonyabb a köznevelési alapesetben szereplő minimumlétszámhoz képest - utóbbi óvodákban 13 fő, általános iskolákban 14 fő, gimnáziumban 26 fő. Mellékesen megjegyzem, ez jól példázza a nemzetiségek fennmaradás ához elengedhetetlen pozitív diszkriminációt. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azt javasoljuk, hogy a törvényjavaslat vegye figyelembe a nemzetiségi köznevelési intézmények esetében a lefelé lényegesen eltérő csopor t, illetve osztálylétszámminimumokat: 8 fő és átlagokat: 1012 fő, és ezekhez igazítsa az előírásokat. 3. Nemzetiségi előkészítő évfolyam bevezetésének ügye. A helyzet megértéséhez szükséges elmondanom, hogy a nagy létszámú nemzetiségeknél a nemzetiségi óvodai ellátás a hét minden napján nem kiegészítő jelleggel zajlik, ahol a gyerekek külön program alapján nyelvi foglalkozásokat is igénybe vesznek. Egészen más a helyzet a kis létszámú nemzetiségeknél, különösen azoknál, amelyek kiegészítő nemzetiségi ny elvoktató iskolákat működtetnek, és nincs lehetőségük létrehozni
