Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. RÓNAYNÉ SLABA EWA MARIA nemzetiségi szószóló:
622 nemzetiségi óvodát. Ezen esetekben nagy különbségeket tapasztalunk a nemzetiségi nyelv ismeretében azon gyerekek között, akik elkezdik a nemzetiségi kiegészítő iskola első osztályát. E probl éma megoldását jelenthetné a kiegészítő nemzetiségi iskolák előkészítő évfolyamának létrehozása. Az itt tartandó foglalkozások egyedüli célja az esélyegyenlőség biztosítása, a beilleszkedési és a nyelvi felzárkóztatás lenne, és csak azok a gyerekek vennéne k részt rajta, akik a következő tanévben megkezdenék tanulmányaikat a kiegészítő nemzetiségi iskolában. Nem teljesen precedens nélküli lenne mindez, mert hasonló előkészítő évfolyamok már léteznek a köznevelési rendszerben ott, ahol valamely idegen, példáu l angol nyelven is zajlik a tantárgyak oktatása. Nekünk, nemzetiségieknek ezért nagyon fontos, hogy a köznevelési törvénybe bekerüljön az általános iskolai kiegészítő nemzetiségi iskolák első évfolyamát megelőző előkészítő évfolyam indításának lehetősége. 4. A nemzetiségi hitoktatás helyzete. A törvényjavaslat 12. §aa köznevelési törvény 35/B. § (3) bekezdésére vonatkozik, amely a hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személyek által teljesítendő felté telekkel foglalkozik. Ezzel kapcsolatban két kiegészítést vagy módosítást javasolunk. Egyrészt célszerű lenne, ha a nemzetiségi hitoktatást a 35. §, a 35/A. §, a 35/B. §hoz kapcsolódva külön alpontban szabályoznák, amiből kiderülne, hogy a nemzetiségi hit oktatás nemzetiségi nyelven történik. Fontos körülmény továbbá - aminek a lehetősége be kellene épüljön a törvényjavaslat szövegébe , hogy a nemzetiségi köznevelési intézményekben az adott nemzetiséghez tartozó olyan egyházi személyek, papok és apácák is végezhessenek hit- és erkölcstanoktatást, akik nem magyar állampolgárok és/vagy nem rendelkeznek az ehhez szükséges magyar végzettséggel. 5. A nemzetiségitankönyvellátás helyzete. A vitára bocsátott törvényjavaslat az eddigi különálló, a tankönyvellátásr ól szóló törvény rendelkezéseit beépíti a köznevelési törvénybe, amely így a nemzetiségi iskolák tankönyvellátását is szabályozni fogja. Ezzel összefüggésben két módosításra tennénk javaslatot. Egyrészt javasoljuk, hogy a köznevelési törvénybe kerüljön be a nemzetiségi tankönyv fogalma. Ez azért fontos, mert például a nemzetiségi népismeret tantárgy tankönyve nem a Nemzeti alaptantervhez tartozó közismereti tankönyv. Másrészt szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy azon nemzetiségek esetében, aho l a nemzetiségi oktatás kiegészítő jelleggel zajlik, ott nagyon kevés megfelelő tankönyv áll rendelkezésre, amin sürgősen változtatni kellene. Az első kiegészítő nemzetiségi iskola 2004ben jött létre. A kiegészítő nemzetiségi oktatásban korábban, illetve gyakran még jelenleg is használt tankönyvek általában az adott nemzetiség anyaországából származnak. Öt évvel ezelőtt nyílt lehetőség TÁMOPpályázat keretében saját nemzetiségi tankönyvek készítésére. Akkor a viszonylag újonnan létesített kiegészítő nemze tiségi iskolák 12 évfolyama és 4 témaköre: nemzetiségi nyelv, irodalom, történelem és földrajz számára összesen 8 tankönyvet írhattunk, ami nyilván - (Leesik a mikrofonja.) elnézést - nem jó dolog, de átmeneti megoldásként jobb volt a semminél. Sajnos, az első tankönyvek kiadása óta eltelt öt évben a helyzet semmit nem változott, nem nyílt lehetőség új tankönyvek készítésére. Erre való tekintettel szükségesnek tartunk valamiféle garanciát arra nézve, hogy a - (Hordozható mikrofonba:) köszönöm - a gyakorlatb an élni lehessen a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben nevesített tankönyvfejlesztési pályázati lehetőséggel, amit a mostani törvényjavaslat beépíteni javasol a köznevelési törvénybe. 6. A költségvetési támogatás megállapításának értelm ezési nehézségei. A köznevelési törvény 88. §aa köznevelési rendszer finanszírozásáról, az ellátott gyermekek után igényelhető fajlagos támogatásról rendelkezik. A nemzetiségi köznevelési ellátásban részesített gyermekek jogcímén magasabb, nagyjából kétsz eres mértékű fajlagos költségvetési támogatást igényelhetnek az intézmények. A jogszabály egyértelmű módon történő értelmezése azonban néha gondot okoz. Így fordulhatott elő, hogy a jogszabályszöveget másképpen értelmezte az egyik nemzetiségi köznevelési i ntézmény, és másképpen az Államkincstár. Ennek következtében a szóban forgó vegyes óvodában egy egész csoportnyi gyerek után sem alapszintű, sem nemzetiségi emelt szintű fajlagos támogatást
