Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
609 szegényebb gyerekek kiszorítására használták fel ezt. De erre önöknek nincsen bizonyítéka! Én nem ismerek ilyen kutatást, önök nem mellékeltek a törvényhez ilyen indoklást. Persze az, hogy hatásvizsgálatot törvényekhez nem mellékelnek, nem meglepetés most már, de hogy semmifajta szakmai vagy egyéb előkészítése nincs ennek a törvénynek, azért az teljesen nyilvánvaló, és a szakmai vitában sem tárták fel egyébként ezt a vitát, hiszen nem volt szakmai vita. Tehát mivel nem kérdeztek meg senkit, így nem is tudhatják azt, hogy ezzel a rendelkezéssel vannake problémák. Mi most a megoldás? Nem érdekes! Úgy oldjuk meg ezt a dolgot, hogy akkor most már négyéves korig lehet csak felmen tést adni, nem ötéves korig, akkor biztos majd többen fognak óvodába járni. Nem az a megoldás, hogy például létrehozunk olyan típusú befogadó óvodai környezetet, ahova a szülők akkor is szívesen elhozzák a gyereküket, ha egyébként otthon megoldott a gyerek felügyelete. Nem az a megoldás egyébként, hogy rugalmasabb formákat hozunk létre a hagyományos, hadd mondjam így, megszokott, 8tól 4ig vagy 8tól 5ig - óvodája válogatja - vagy 7től 5ig forma helyett; megnézzük azt, hogy hogyan lehet egyébként olyan módon megszervezni az óvodai életet, hogy ez a család számára nagyobb rugalmasságot, választási lehetőséget adjon. Nem, mert önök ebben a fakockagyártó, poroszos logikában tudnak csak gondolkozni, hogy ami jó, az legyen kötelező, és akkor megoldottunk mind ent. Azt persze, hogy mi a jó, önök döntik el, nem a család, nem a szakma, nem az óvoda, ezt majd a kormány sokkal jobban fogja tudni. Van ez fordítva is, ellenkezőleg: óvoda vége - mikor menjen a gyerek iskolába? Ezt már az előző körben is kétszer szigorí tották. Volt ennek egyébként egy teljesen normálisan működő rendszere, ahol szakmai érvek, a pedagógus és a szülő döntése döntötte ezt el, egy nem elég jól szabályozott, de mégiscsak tisztességes, normális rendszerben. Már korábban bevezették azt, hogy ebb e a szülő ne nagyon beszéljen bele, meg a szakma, az óvoda ne nagyon beszéljen bele, de mostanra eljutottunk oda, hogy majd a magasságos kormányhivatal eldönti, merthogy ő olyan okos, ő tudja. Ő aztán tényleg tudja azt, hogy hogyan kell ezekkel a gyerekekk el bánni. Igaz, hogy onnan is elmenekülnek a köztisztviselők, de majd biztos lesz, aki ott dönt helyettük. Van egyébként ennek, hozzáteszem, jogi problémája is, hiszen nyilván egy ilyen döntés ellen nemigen nyílik mód arra, hogy jogorvoslat legyen. Egyébké nt az egész törvényjavaslatra jellemző az, hogy mindenütt kiveszi a jogorvoslati lehetőségeket vagy gyengíti ezeket. Tehát azt a lehetőséget, hogy ha egy, a szülő szerint a gyerekre hátrányos döntés születik, akkor ez ellen megfelelő jogorvoslati lehetőség e legyen, ezt mindenütt kiveszik, de említettem, az államnak úgyis mindig igaza van vagy a kormánynak, miért kellene itt még jogorvoslattal is elvenni az időt, vagy ahogy mondta Pósán képviselő úr egy más ügyben, hogy micsoda fölösleges bürokráciát jelent ez. Tényleg, valóban, micsoda felesleges bürokrácia! Tulajdonképpen egyébként elég lenne visszaállítani a tanácsok oktatási osztályát és mellettük a pártbizottságot, azok el tudnának mindent dönteni. Hasonló szemléletet látunk a magántanulók esetében is. A magántanulói rendszernek vannak problémái. Én ezzel egyetértek. Ebben szerintem Pósán képviselő úr jogosan hivatkozik arra, hogy a magántanulói rendszert nemcsak arra használják, amire való, hogy az egyébként élethelyzetük alapján speciális helyzetben lév ő diákok számára tudjanak ilyenolyan mértékű felmentést adni, hanem arra is használják ma időnként - erre viszont vannak kutatások , hogy kiszorítsanak szegény vagy problémásnak tekintett gyerekeket az iskolából. Na de, erre mi a megoldás? Kellenének erő sebb garanciák a magántanulói státusz mellett. Kellene védelem az ellen, hogy a szülőt ne lehessen finom erőszakkal kényszeríteni a magántanulói státuszra. Mi az önök megoldása? Megszüntetjük, az a biztos. Legyen ott a gyerek, aztán majd lesz valami egyedi tanrend - az nem tudjuk, hogy micsoda, eddig ilyenről csak egyetemen hallottam, de biztos be fogjuk vezetni majd alsó tagozaton is , és innen kezdve pedig akkor majd kontroll lesz a dolog fölött. Persze tudjuk, hogy az, akiről önök azt gondolják, hogy me g kell kapni, annak majd olyan lesz az egyéni tanrendje, amit önök gondolnak, de jogi garancia nincsen mögötte. Aki kellően
