Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
602 Képviselőtársam az előbb azt mondta, hogy nem számít arra, hogy nagy érzelmeket váltana ki ez a törvénymódosítás. Hát, tévedett, képviselőtársam, bizonybizony ezeket az érzelmeket már kiváltotta, negatív érzelmeket. A leginkább érintett közösségek egyöntetűen elutasítják ezt a salátacsomagot, amit ideraktak elénk, hozzáteszem: egyéb ként úgy, hogy jó szokásukhoz híven megint csak nem egyeztettek senkivel, tehát azért azt illő lenne akkor itt kifejteniük, hogy miért nem került sor ezekre a szakmai, társadalmi egyeztetésekre. Én elhiszem, hogy önöknek kétharmaduk van, elhiszem, hogy enn ek birtokában tulajdonképpen bármit meg tudnak tenni, de azért 2019ben, Európa kellős közepén nem így kellene hogy működjön a magyar politika. Fel kell tenni azt a kérdést, hogy ezek a változások elősegítike azt, hogy minőségibb legyen Magyarországon az oktatás, növelike az eredményességet, növelike a hatékonyságot, és növelike a méltányosságot, amivel kapcsolatosan bizony komoly gondok vannak Magyarországon. Az eredményességet most nem keverném ide, erről, mondjuk, a PISAfelmérések eléggé plasztikusa n tanúskodnak. A hatékonyság tekintetében - az előbb, éppen a költségvetési vita során elmondtam - a magyar pedagógustársadalom nem szerepel olyan rosszul, ugyanis az oktatáshatékonysági index szerint, ami mondjuk, már néhány évvel ezelőtti, de azért mégis csak egy átfogó képet ad arról, hogy mit hoznak ki ebből a rendszerből azok a pedagógusok, akik minden tiszteletet megérdemelve tényleg vért izzadnak azért, hogy a közoktatás rendszere még működőképes legyen Magyarországon, szóval, e szerint az index szeri nt a negyedikek vagyunk az OECDországok sorában, az első Finnország, aztán jön DélKorea, Csehország,és Magyarország a negyedik - Németország ott kullog a 28. helyen. Tehát nagyon kevés forrásból, amit önök erre a területre szánnak, viszonylag nagyot alko tnak a magyar pedagógusok. A méltányosság tekintetében viszont már nagyonnagyon rosszul állunk. Ha megnézzük, hogy milyen a reziliens diákoknak az aránya, akik a rossz családi hátterük ellenére, a rossz szocioökonómiai státusz ellenére mégiscsak megküzden ek, megbirkóznak ezekkel a feladatokkal, és jól teljesítenek az iskolában, akkor azt kell látnunk, hogy az ő arányuk messze elmarad az OECDátlagtól. Javítjae ez az intézkedéscsomag azt, hogy ők jobban tudjanak teljesíteni? Mi azt mondjuk, hogy nem. Ugyan is lehet itt nagyon szép szavakat pufogtatni, új fogalmakat bedobni, viszont ha nem látjuk a konkrét szabályozást, ha nem látjuk azt, hogy honnét lenne forrás, honnét lenne pluszszakember ahhoz, hogy ezeket a problémákat kezelje, akkor ezek a bajok, ezek a gondok továbbra is ott maradnak, és egy tapodtat sem mozdulunk előre. Tehát csak az, hogy önök itt egy új törvényt, illetve törvénymódosítást áterőszakolnak a parlamenten, nem fogja megoldani ezeket a kérdéseket. Ugyanaz lesz jövőre is, meg azután is, meg azután is a probléma, például akkor, hogyha a méltányosság kérdésénél maradunk, akkor az, hogy ott maradsz, ahonnét jössz, nincsen mobilitás, nem biztosítja a megfelelő mobilitást ez a közoktatási rendszer. A szakképzést tulajdonképpen egy pedagógiai elfe kvővé alakították, azok a szelekciós mechanizmusok, amelyek brutális erővel hatnak Magyarországon, csak e miatt a módosító csomag miatt nem fognak megváltozni. Önök működtetnek - mondjuk úgy - egy fapados oktatást a köznép számára, és hogyha valakiknek meg van hozzá a megfelelő anyagi erőforrásuk, akkor azok a továbbiakban is ki tudják majd menteni a gyermekeiket ebből a közoktatásból, elviszik őket, mondjuk, majd abba a debreceni magániskolába, ahol óvodától az érettségiig 45 millió forintba fog kerülni a t andíj, vagy úgy cselekszenek, ahogy tette azt Szabó államtitkár asszony, aki a SEKbe vitte őket, ami egyébként nyilván szíve joga, hogy oda írassa a gyermekeit, ahova akarja. Csak az a helyzet, hogy nem kellene másokat megfosztani ettől a jogtól, mert kép zeljék el, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy nagyonnagyon sok olyan szülő van, aki valóban a legjobbat szeretné a gyermekének, és úgy látja, hogy a közoktatás mai lepusztított állapotai közepette ezt nem tudják biztosítani az ő csemetéi számára . Szóval, van egy elit, a kiválasztottak számára működtetett fizetős elitoktatás a magániskolák révén, önök viszont most ezzel a törvénymódosítással