Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BÓDIS JÓZSEF, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
599 lehetőséget biztosít a tervezet. Ez utóbbi esetben célunk, hogy a nevelésoktatás eredményesség ét mérő objektív teljesítménykritériumok alapján részesülhessen az igazgató további anyagi elismerésben. Ennek érdekében a kormányrendelet alkotására szóló felhatalmazást teremt meg a törvényjavaslat. A felhatalmazás birtokában a részletek kidolgozása korm ányrendeletben történik majd. Meg kell említeni, hogy a pedagógusok esetében pluszfeladatért adható céljuttatás lehetővé tétele is szerepel a törvényjavaslatban. Fontos össztársadalmi érdeknek tekinti a kormány és az érintett gyermekek, tanulók érdeke is, hogy azonos elvek mentén férhessenek hozzá a közneveléshez, végezhessék tanulmányaikat. Az óvodai nevelés során megszerzendő készségeket, majd az iskolai nevelésben az ismeretanyagot akkor kezdjék el elsajátítani, amikor arra érettségüknél fogva készen áll nak. Ennek kiemelten fontos szerepe az óvoda, ez az intézmény készít fel az iskolára, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy csak a legindokoltabb esetekben lehessen felmentést kapni az óvodába járás kötelezettsége alól. Ez az egyik garanciája annak, hogy hatéves korukra a gyermekek elérjék az iskolaérettséget. Kiemelendő az is, hogy a magántanulói jogviszonyt az egyéni munkarend váltja fel, továbbá hogy ennek engedélyezése egy hatósághoz kerül, ami az egységes jogalkalmazást biztosítja. Itt lényegében egy részről fogalomváltásról van szó, ami magában hordozza a tanuló érdekének előtérbe helyezését. Eddig az engedélyezés intézményi szinten történt, és az egyes köznevelési intézmények országszerte ebben rendkívül eltérő gyakorlatot folytattak. Volt, ahol tény legesen igazolt esetben sem adták meg a magántanulói jogviszonyt, a másik szélsőség pedig az, amikor nehezen kezelhető gyermekek szüleit az intézményvezető kérte a magántanulói státusz kérelmezésére. Ezen egységesnek semmiképpen nem nevezhető gyakorlatot s zeretnénk egységesíteni az egyéni munkarend bevezetésével, amely átláthatóbbá és egyszerűbbé teszi a folyamatot. A cél az, hogy a tankötelezettség iskolába járástól eltérő módon való teljesítésére, amelyre adott esetben továbbra is lesz lehetőség, akkor ke rüljön sor, ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete azt valóban indokolja, és ez fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából a legelőnyösebb. A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók iskolába járása is megszervezhető, körülményei biztosíthatók. Meglátásunk szerint társadalmi érdek ugyanis az, hogy a gyermekek, tanulók megfelelő szocializációs környezetben, a köznevelés szabályozottan működő rendszerében rés zesüljenek nevelésben, oktatásban, tankötelezettségüket - amennyiben ennek nincs objektív akadálya - iskolába járással teljesítsék. Álláspontunk szerint a tanuló érdekét elsődlegesen az szolgálja, ha nevelésére, oktatására a köznevelési szabályok és intézm ényrendszer biztosította garanciák mellett kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! 2017ben fogadtuk el a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos törvénymódosítást. Ellenzéki képviselők egy csoportja az Alko tmánybírósághoz fordult, kérve a törvénymódosítás eltörlését. Az Alkotmánybíróság azonban nekünk adott igazat, és a kezdeményezést elutasította, jelezte azonban a kormány részére, hogy az ügyben további jogi garanciák megfogalmazása szükséges - ezt is ebbe n a törvényjavaslatban tesszük meg. Tudjuk természetesen, hogy az érintett tanulók fejlesztése nem csak jogi előírásokon múlik, éppen ezért fejlesztettük az utóbbi években a gyógypedagógiai szakszolgálati tevékenységek körét, ennek köszönhetően ma csaknem tízezer gyógypedagógiai végzettséggel rendelkező személy dolgozik a magyar köznevelésben, ellentétben a 2010ben foglalkoztatott 5700 fővel. (12.20) Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az állami tankönyvellátás keretében eddig az 1.től a 9. évfolyamig, továbbá nemzetiségi nevelésben, oktatásban és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban biztosítottuk ingyenesen a tankönyveket. 2020 szeptemberétől ez a teljes köznevelésre kiterjed, tehát a 1.től a 12. évfolyamig, beleértve a szakképzést is. Ezzel is cél unk, hogy a gyermeket nevelő családok terhein enyhítsünk. Mindehhez kapcsolódik, hogy a tankönyvellátás szabályai is a
