Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
600 köznevelési törvényben kerülnek elhelyezésre, a 2013ban elfogadott önálló tankönyvtörvényre már nincs szükség, funkcióját betöltötte, ez t tehát hatályon kívül helyezzük. Tisztelt Képviselőtársak! Végezetül tájékoztatom önöket, hogy a javaslat az előbb említett legfontosabb kérdések mellett több pontosító, gyakorlati, problémamegoldó szabályt is tartalmaz. Ha egyetértenek célkitűzéseinkkel, kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Pósán László képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm, elnök úr. Az előttünk fekvő jogszabály, ahogyan államtitkár is mondta, lényegében sok izgalmat azért nem fog kiváltani, vagy legalábbis azt hiszem, de mégiscsak számos helyen pontosít, illetve olyan módosításokat tartalmaz, amely vagy egyszerűsít eljárásmeneteket, vagy éppen bírósági, alkotmánybírósági döntésből következő jogszabályi változtatásokat vagy pontosításokat igényel. Azt gondolom, hogy az a kérdéskör, ami a hároméves, illetve hatéves kortól kezdődő óvodába, illetve iskolába járást érinti, abból a szempontból mégiscsak megfontolandó, hogy az elmúlt időszak kellőképpen bizonyította azt, hogy az óvoda egy nagyon komoly s zocializációs helyszín, és az onnan kikerülő gyerekek esetében jóval kisebb a lemorzsolódás veszélye, a majdani iskolai lemorzsolódás veszélye, mint azon gyerekeknél, akik ezt kevésbé teljesítik. Ebből a szempontból viszont azért nem megnyugtató az a stati sztikai adat, hogy a hároméves gyerekek mintegy 10százaléka nem kezdi meg az óvodát, és ilyen értelemben a későbbiekben jelentős hátrányokkal kell szembenéznie. Az iskolaérettség szempontjából is azt gondolom, hogy helyes az, ha a hatéves kort egy fontos b emeneti időszaknak tekintjük. Annál is inkább, mert sok középiskolában általános és elterjedt gyakorlat az úgynevezett nyelvi előkészítő évfolyam, ilyen értelemben tehát a négyosztályos gimnáziumok igazából ötosztályos gimnáziumok, és ebből következően az érettségi tényleges megszerzése is értelemszerűen kitolódik. Ha ez párosul azzal, hogy az iskolába lépés időkerete vagy időpontja is tolódik, akkor egész egyszerűen a tényleges középiskolai befejezések lehetősége életkori szempontból jelentősen kinyúlik, e lnyúlik, illetve arról nem is beszélve, hogy tinédzserkorban meg elég komoly elkülönülés következik be a tekintetben, hogy valaki, mondjuk, éppen 14 vagy 12 éves, de lehet, hogy egy osztályba is járnak. Ez sok szempontból, különösen bizonyos készségtárgyak nál eltérő hozzáállást és viszonylag sok konfliktust is tud okozni. A magántanulói jogviszony kérdésében, azt gondolom, szintén szükséges pontosításokat tenni, hiszen az az egységes szabályozás, amit szeretnénk elérni, pontosan azért van, ahogy államtitkár úr is említette, mert jelenleg hihetetlenül széles skálán mozognak az egyes intézmények ilyen típusú döntései. Maguk az iskolák döntenek per pillanat arról, hogy kinek engedélyezik, kinek nem engedélyezik. (Arató Gergely közbeszólására:) Majd nyilvánvalóa n Arató képviselő úr is fog szót kapni. Ebből a szempontból viszont valóban az van, hogy sok esetben olyan esetben sem kapják meg a gyerekek, ahol indokolt lenne, más esetben pedig úgy kapják meg, hogy semmilyen különösebb indok nem szól emellett. Jó, ha a zt megjegyezzük, hogy valamikor a magántanulás lehetősége eredetileg az élsportolók, a tehetséges művészi képességgel bíró gyermekek vagy tartósan beteg gyermekek számára lett kitalálva. Mára emellett vagy inkább ehelyett, ez nézőpont kérdése, jelentősen m egnőtt azoknak az aránya, akik vagy külföldi tartózkodás okán - ez nyilván kellően méltánylandó , családi okokból magántanulók, vagy nem egy esetben előfordul az is, hogy az iskolák a problémás gyerekeket ilyen értelemben próbálják kivezetni a rendszerből . Tehát az eredeti szándékhoz képest jelentősen átalakult, és azt gondolom, hogy e tekintetben mégiscsak érdemes lenne valami egységesebb szabályozást alkalmazni. Arról nem is beszélve, hogy
