Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP):
554 szféra, amelyről beszél a kormányzati politika, jelen pillanatban nemzetgazdasági átlag alatt kapja meg a bérét. Többéves zuhanás után, el kell ismerni, az utóbbi négy évben érzékelhetően nőttek a reáljövedelmek, azok ugyanis éppenhogy meghaladják a 2008 előtti, válság előtti szintet. Emellett az emelkedés főként a magasabb jövedelemmel rendelkező rétegeket érintette, és jóval kisebb mértékben az egyébként is nehéz körülmények között élő családokat. Azaz a társadalmi különbségek nem csökkentek az elmú lt kilenc évben, hanem a magasabb jövedelműek javára elbillent, úgymond eltorzult a társadalmi egyenlőség kérdésköre. Különösen szomorú számomra, hogy a legveszélyeztetettebbek változatlanul a gyermekek és a fiatalok. Emellett továbbra is súlyosak a terüle ti egyenlőtlenségek, és nagyon keveset beszél a vitában a kormánypárt arról, hogy Magyarországon a területi egyenlőtlenségek hogyan konzerválják és hogyan determinálják azt a jövőt, amelyben például az északalföldi régióban az átlagjövedelem mindössze 8,2 százalékkal magasabb a relatív jövedelmi szegénységi küszöbnél. 2017ben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 644 ezer forintot, a nettó jövedelem átlagosan 1 millió 300 ezer forintot tett ki. Az előbbi 9,3 százalékkal, az utóbbi 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (8.40) 2017ben a fogyasztói árak 2,4 százalékkal emelkedtek. Így a reáljövedelmek jelentősen, 5,9 százalékkal nőttek. Ez a számottevő jövedelememelkedés egyben kompenzálta az előző évek komolyabb életszínvonalzuhanásá t, így a 2017. évi átlagos nettó jövedelem reálértékben 19,8 százalékkal, tehát érzékelhető mértékben meghaladta a 2010. évit. Ha a jövedelmi különbségeket oly módon vizsgáljuk, hogy tíz egyenlő ré szre osztjuk mindazokat, akik ma a munka világában dolgoznak és a népességet teszik ki, akkor a képzett csoportok átlagos jövedelmét, a jövedelmi egyenlőtlenségek alakulását is meg tudjuk vizsgálni. A legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező kö zel egymillióra tehető csoport átlagos jövedelme a fent említettek szerint nem érte el az országos átlag egyharmadát sem, annak csupán 29,2 százalékát. E társadalmi csoport átlagos jövedelme az országos átlaghoz képest még jelentősen mérséklődött is. 2010ben 31,8 százalék volt, 2,6 százalékponttal esett vissza, ráadásul a hét évvel korábbihoz képest ebben a csoportban a reáljövedelem az átlag kevesebb, mint felével nőtt. Csak érzékeltetőül: eközben a legmagasabb jövedelmű egymillió főre tehető személy egy főre jutó nettó jövedelme az országos átlagnak csaknem két és félszeresével, 239,4 százalékkal, az egyetlen csoport, amelynek relatív jövedelemátlaga számottevően, 8,3 százalékponttal emelkedett a 2010. évhez képest. A társadalomban, a társadalom szerkezet ében drasztikus és - egy vélemény, állító mondat is egyeben - végzetesnek tűnő jövedelemátrendeződés és jövedelemkülönbségek alakultak ki Magyarországon. A legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmű egymillió fős arány úgy néz ki, hogy 2010ben a felső decili sbe tartozók átlag bruttó jövedelme és az alsó decilisbe tartozók változása 8,1szeres volt, 2017ben ez már tízszeres volt. Azaz jelentősen, 1,9 százalékkal nőtt. A legtehetősebbek nettó jövedelme az alsó decilisbe tartozókénak 2010ben 7,3szerese volt, 2017ben 8,2szerese. Azaz csaknem 1 százalékponttal emelkedett, amely szintén számottevő jövedelemarányátrendeződést tükröz az alacsonyabb jövedelmű rétegekbe tartozók hátrányára. A torz jövedelemszerkezet kialakulását mutatja, hogy a nettó jövedelem ors zágos átlagát csak a hetedik decilisbe tartozók érték el, tehát a társadalomnak csak kevesebb, mint egyharmada jutott el erre a jövedelmi szintre. Ennél is nagyobb aránytalanságot tükröz az a tény, hogy míg a kilencedik decilisbe tartozók relatív átlagjöve delme sem nőtt hét év alatt az országos átlaghoz képest, kizárólag a legfelső decilisbe tartozók országos átlaghoz viszonyított jövedelme emelkedik 8,3 ponttal. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem sorolom tovább - ez mind KSHadat - a 2010től meglévő KSHadato kat, sokkal inkább szeretnék még egy témára kitérni. Nevezetesen elhangzott tisztelt
