Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
407 növelte a 2020as költségvetésben. Alelnök úr pontosan fogalmazott, idézte a termékenységi rátát, és azt is elmondta, hogy van még teendőnk. Képviselő asszony a termékenységi ráta mellett az élveszületések vagy az új gyermekek születésének a számát említette. Ez egy régi vita, és kicsit rosszul érzem magam, hogy föl kell idézni azt, hogy a megszületett gyerekek száma két tényezőtől függ: az egyik a szülőképes korú nők száma, a másik pedig a termékenységi szám. Az egy sajnálatos dolog, hogy a szülőképes nők száma csökken. Na de, képviselő asszony, visszamenőlegesen nem tudjuk megduplázni az 1980ban született gyerekek számá t! Ezt sem a magyar kormány nem tudja megcsinálni, sem a világ egyik kormánya nem tudja megcsinálni. Mit tudunk akkor tenni? Azt tudjuk tenni, hogy olyan ösztönzőket javasol a kormányzat, illetőleg a tisztelt Országgyűlés, amelyek azt eredményezik, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen gazdasági ellehetetlenedést. Engedje meg, hogy itt összekapcsoljam a demográfiai dolgokat azzal, amit önök úgy fogalmaznak meg, hogy a társadalmi szétszakadást támogatja a költségvetés. Képviselő asszony talán úgy fogalmazott, hogy vannak olyan személyek, akiknek kicsi a takarójuk, vannak, akiknek nagyobb. A tegnapi napon is többször elhangzott, hogy a szegényebb rétegek egyre rosszabbul élnek, és a gazdagok gyarapodását a szegényebbek fizetik meg. Csak az a baj, hogy ezen állít ásokat a tények megcáfolják, jobban mondva a baj az önök szempontjából az, hogy az állításaikat tényekkel nem támasztják alá. Hadd idézzem fel azt, hogy a minimálbér összege hogyan alakult, s ne csak a nominális számokat nézzük, hanem nézzük meg a minimálb érek reálértékének változását. 2002 és ’10 között a minimálbér reálösszege 5,8 százalékkal növekedett azon személyek esetében, akiknek nem volt gyerekük. 2010 és ’19 között ez a növekedés 36,1 százalék. Tehát amikor szétszakadásról beszélnek, a minimálbér esetén azoknál, ahol nincs gyermek, 2002 és ’10 között 5,8 százalékos növekedés volt, 2010 után 36,1 százalékos. Nézzük meg, hogy mi a helyzet azokkal a családokkal, akik gyermeket vállalnak! Képviselő asszony, ha ön fontosnak tartja azt, hogy gyermekek sz ülessenek, akkor nézzük meg, hogy mit tett e tekintetben a kormányzat, mondjuk, azoknál a csoportoknál, azoknál a személyeknél, akiknek a legalacsonyabb a jövedelme. 2002 után egy gyerek esetén egy minimálbéres reáljövedelme 2 százalékkal csökkent, 2010 ut án a növekedés 49,8 százalék, majdnem 50 százalékos növekedés. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Ez szép! - Szászfalvi László: Miről beszélünk?) Nem mondom el a kétgyerekeseknél… De, elmondom a kétgyerekeseknél! (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) A kétgyer ekeseknél 2002 után 8,7 százalékos reálkeresetcsökkenés volt, 2010 után 91 százalékos növekedés. A háromgyermekeseknél, akik minimálbért keresnek, 2002 és ’10 között 7,6 százalék a reáljövedelemcsökkenés, 2010 után 99 százalékos a növekedés. (9.10) Kép viselő asszony, ezek a számok azt mutatják, hogy a legalacsonyabb keresetű személyek esetében is a reáljövedelem sokkal nagyobb mértékben növekedett 2010 után, mint 2010 előtt, illetve azon személyeknél, akik gyermekeket neveltek 2010 előtt, a reálkeresetü k csökkent, míg 2010 után a keresetük jelentősen bővült, növekedett. Természetesen e tekintetben is van még feladatunk, de azt gondolom, hogy a keresetek növekedésére a gazdaság teljesítményének arányában kerülhet sor. A demográfiai tételek kapcsán, engedj e meg, képviselő asszony, hogy megkérdezzem, honnan származik az az adat, amely a szülőképes nők hazai, illetve országhatáron kívüli létszámára vonatkozik. Előttem itt van az Eurostat adatsora, hadd idézzek ebből! Más EUtagállamokban élő állampolgárok szá ma népesség arányában: Magyarországon 4,5 százalék, Szlovákiában 6 százalék, Lengyelországban 6,3 százalék, Észtországban 7 százalék, Bulgáriában 10,4, Horvátországban 10,7, Lettországban 11,1, Litvániában 11,6, Romániában 14,9 százalék. Az újonnan csatlak ozott középkeleteurópai országok közül két országnál kisebb ez a mutató: Szlovéniánál 3,3 százalék és Csehországnál 1,6 százalék. Tehát arról tudunk beszélni, hogy a 2004es európai uniós csatlakozás után a négy szabadságelv részeként a munkaerő szabadsá gának érvényesítésével sokan külföldön
