Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
329 (15.30) Kérem szépen, igen. Azért, mert a nyugdíjak reálértékének megő rzésén túl a bérek még nagyobb ütemben emelkednek, mint a nyugdíjak emelkedtek az elmúlt években. E tekintetben egyszerűen nem tudom értelmezni az ellenzéki padsorokból jövő azon megállapításokat, hogy bérválság lenne. Olyan jelzők hangzottak el, amelyeket a tényszámok, a KSH tényadatai nem igazolnak vissza. A magyar bérek felzárkózása nemcsak magyarországi korábbi viszonyokhoz képest volt jelentős az elmúlt években, hanem európai uniós viszonylatban is. Ami az EUforrások fölhasználását illeti, itt képvise lő úr azt mondta, hogy miniszter úr kvázi elismert uniós programokhoz kapcsolódó szabálytalan fizetést. Ha képviselő úr pontosan figyelte miniszter úr expozéját, akkor miniszter úr szavaiból kiderülhetett, hogy az uniós programok kiadásáról és az Európai B izottságtól várható bevételekről szólt miniszter úr. Képviselő úr, úgy is, mint korábbi államtitkár, pontosan tudja, hogy az európai uniós támogatásokhoz minden tagállamnak nemzeti önrészt kell hozzátenni, vagyis a beáramló uniós források és az uniós forrá sból részben finanszírozott programok kiadása között van egy különbség. Ami a szabálytalanságot illeti, kétségtelen, hogy minden tagállammal vannak vitái az Európai Bizottságnak, Magyarországnak is, és bizony vannak olyan viták, amiket cipelünk magunkkal a régmúltból. Ha csak a 4es metró ügyét említhetem, akkor képviselő úr is tudja, hogy bizony vannak olyan ügyek, ahol szabálytalanság miatt elképzelhető, hogy visszafizetésre kerülhet sor, azzal, hogy a kormányzat törekszik arra, hogy a programok túlvállal ásával minden esetleges pénzügyi kockázatot kezeljen, és maximális legyen a Magyarországon felhasznált uniós források összege. Még egy gondolatot itt engedjenek meg, Mellár Tamás képviselő úrra reflektálandó. Ő azt említette, hogy a beáramló uniós források eredményezték azt, hogy olyan gazdasági eredményeket értünk el, amiket elértünk. Én pozitívumnak tartom azt, hogy képviselő úr ellenzéki padsorokból elismerte azokat a számokat, amelyeket a statisztikák igazolnak, és amelyek - bízom benne - a mindennapokb an például a béremelésekkel vagy a nyugdíjak összegének emelkedésével tetten érhetők. De azt azért hadd említsem meg, hogy ha kizárólag az uniós források határoznák meg azt, hogy egy országban vane növekedés vagy sem, akkor Görögország szárnyalna, az az o rszág, amely több mint három évtizede nettó kedvezményezettje az uniós támogatásoknak. Ezért azt gondolom, hogy az ország sikerét és ennek a pozitív érzését elvenni mindenkitől azzal, hogy jójó, uniós támogatásokat kapunk, szerintem egy súlyos és - ha sza bad azt mondanom - téves megállapítás, egy téves véleménynyilvánítás. Igen, ha jól használjuk föl az uniós forrásokat, az hozzátesz a gazdaság bővüléséhez, de nem kizárólag az uniós források léte vagy nem léte határozza meg azt, hogy van egy országban növe kedés vagy nincs. A magyarországi és nemzetközi példák ezt támasztják alá. Ami az áfa alakulását illeti: a Jobbikpadsorokból is elhangzott az, hogy jelentősen növekednek az áfabevételek. Mindnyájan tudhatjuk, hogy a központi költségvetés adójellegű bevéte lei függnek egyrészről az adókulcsok mértékétől, másrészről függnek az adóalapok nagyságától. Mivel számolunk? Azzal, hogy az a gazdasági növekedés, ami az elmúlt években látható volt, 2020ban is fennmarad. Ez a gazdasági bővülés együtt jár a foglalkoztat tak számának és a béreknek a növekedésével, és ez a többletjövedelem többletfogyasztást fog eredményezni, ergo az adóalapok fognak jelentősen szélesedni, amely nagyobb adóalapok összességében 2020ban 2019hez képest kisebb adókulcs mellett is az adóbevéte lek növekedését eredményezik. Miért említem a kisebb adókulcsot? Mert például szálláshelyáfa tekintetében is megvalósul egy adókulcscsökkenés 2020ban, mint ahogy láthattunk 2019ben is és a megelőző években is áfakulcscsökkentést. Emellett természetesen a zon is kell még dolgozzunk, hogy a gazdaság kifehérítésével hogyan tudunk még többletbevételeket elérni. Ami pedig az úgynevezett maastrichti követelményeket illeti, elnök úr pontosan tudja, hogy ha visszanézünk a magyar gazdaságtörténetben, és nem is kell annyira messzire nézni, akkor bizony a maastrichti követelmények tekintetében nem voltak korábban olyan kedvező számaink, mint amiket
