Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP):
330 most láthatunk. Igaz ez az adósság szintjére, igaz ez a hiány szintjére, igaz ez az árstabilitás szintjére, még akkor is, hogyha az infláció most némileg magasabb, mint a korábbi időszakban. Hozzáteszem, az inflációért elsősorban a jegybank felelős, amely 3 százalék pluszmínusz 1 százalék pontosságot határozott meg, és igaz ez például az állampapírok hosszú távú kamata teki ntetében is. Képviselő úr pontosan tudja, hogy jó pár évvel ezelőtt milyen áron kellett finanszíroznunk az államadósságot, és pontosan tudja, hogy ahhoz képest milyen adósságszinten finanszírozunk most. A lényeg, amit mindebből mondani szeretnék, az az, ho gy tényszerűen kijelenthetjük, hogy a maastrichti kritériumok tekintetében soha nem álltunk olyan jól, mint most. Képviselő úr is tudja, hogy számos olyan ország van, ahol az adósságráta az euró bevezetésekor 60 százalék fölött volt. Nézzük meg a már említ ett Görögországot, vagy nézzük meg Belgiumot vagy Olaszországot, ahol euróval fizetnek, soha nem volt 60 százalék alatt az adósságrátájuk. Ha képviselő úr ezt visszaigazolja, akkor pontosan tudja, hogy a maastrichti követelményeknél az uniós testületek asz erint döntenek, hogy ha valamely kritériumnál még az adott országnak nagyobb a mutatója, mint a numerikus szám az uniós szabályokban, de a tendencia azt mutatja, hogy például az államadósság csökkenő pályán van, akkor lehet az eurózónához csatlakozni. Én a zt gondolom, hogy ezek a számok, amelyek a 2020as költségvetésben is azt mutatják, hogy összességében stabil gazdasággal számolhatunk, az államháztartási mutatói kedvezően alakulnak, pont azt igazolják vissza, hogy egy olyan pályán vagyunk, amely uniós mé rcével mérve is visszaigazolja a fejlettség szintjét. Ha ezen túl nézzük a reálkonvergencia számait vagy - ha a mindennapok szavaival kell mondjam - azt a gazdasági növekedést, ami Magyarországon megvalósult, ami a 2013as növekedési fordulat óta folyamato san nagyobb, mint az Unió átlaga, ha azt nézzük, hogy a bérek hogy alakulnak, ahol a bérnövekedés nagyobb, mint az uniós fölzárkózás, ha azt nézzük, hogy a munkanélküliségi ráta hogyan alakult, és hogyan csökkent Európa élmezőnyében ez a szám, akkor azt lá tjuk, hogy nemcsak az úgynevezett maastrichti kritériumok tekintetében vagyunk jó pályán, hanem az ezen túli gazdasági fejlettséget mutató többi tényező tekintetében is. Tisztelettel azt kérem az Országgyűléstől, hogy ezeket a múltbeli folyamatokat, az elm últ évek gazdaságpolitikájának eredményeit mutató folyamatokat is értékeljék, amikor a 2020as költségvetésről beszélünk, hiszen a 2020as költségvetés gyakorlatilag az elmúlt években látott gazdaságpolitika folytatását tartalmazza, amely a munka és család elsődlegességére épül, ami arra épül, hogy a munkahelyek számának és a bérek növekedésének köszönhetően egymással szoros összefüggésben a gazdaságot is egy növekvő pályán tudjuk tartani. Bízom abban, hogy ha a gazdaságot növekvő pályán tudjuk tartani, akk or a költségvetés stabilitása 2020ban is megmarad. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A következő felszólaló a KDNP képviselőcsoportjából Földi László képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsolj on! FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a jövő évi költségvetésről konkrétan beszélnék, hadd említsek meg néhány olyan dolgot a választókerületbő l, illetve országos szinten is, amely nagy jelentőségű és kiemelése indokolt, önbizalommal, illő szerénységgel rámutassak a nemzeti oldal kormányának azon teljesítményére, amely az előttünk fekvő javaslatból talán még a legszigorúbb kritikusaink számára is kiviláglik, feltéve, ha rajtunk kívül nem akarnak még a Gergelynaptárral is vitatkozni. Annak idején, emlékszem még polgármester koromból, amikor szocialista kormány volt hatalmon, december végén elfogadták az állami költségvetést, és nekünk február köze péig kellett abból költségvetést készíteni. Milyen izzadmányos munka volt az a karácsony utáni 34 hét, hogy legyen a városnak költségvetése!
