Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
971 kormány, a jelenlegi magyar kormány egészen biztosan nem. Nem véletlen tehát, hogy a mai napon például a Néppártból való kizárásról folytatott vita fogja meghatározni az európai közéletet. Úgyhogy azt gondolom, nemcsak hogy megfon tolásra érdemes, hogy az egész törvénycsomagot visszavonják, hanem azt mondom, gyalázat az, hogy így próbálnak kozmetikázni úgy, hogy egyébként az igazságszolgáltatás egyik szelete a végrehajtó hatalom alá van betolva. Önök a saját Alaptörvényüket is megsé rtik azzal, hogy a három hatalmi ág szétválasztásának elvét nem tudják teljesíteni, és ahelyett, hogy ezt elismernék, megpróbálják azt mondani, hogy az ellenzéki képviselők hazudnak erről a törvényről. Szerintem ez elfogadhatatlan. (Dr. Völner Pál: Nem ért ik.) (11.10) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalás következne, de minthogy nincs erre jelentkező és nem is bátorítok senkit, így normál szót kérő képviselőként meg tudom adni egyből a szót Schmuck Erzsébet képviselő as szonynak, az LMP képviselőjének. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP számtalanszor hangsúlyozta, hogy az elkülönült közigazgatási bíráskodás nem eredendően rossz, és tény, hogy a rendszerváltozás óta méltat lan és átgondolatlan a közigazgatási bíráskodás helyzete a bírósági rendszerben. Az LMP azzal is tisztában van, hogy jelenleg milyen akadályai vannak a közigazgatás törvényes működése feletti megfelelő kontrollnak, ám a rendszerszintű változás régó ta megfogalmazódott igénye nem legitimálhat olyan közigazgatási bírósági rendszert, amely egyúttal a kormányzati befolyás növelésére és a bíróságok függetlenségének csorbítására alkalmas. Márpedig álláspontunk szerint ez a helyzet, és ez a Velencei Bizotts ág mostani, illetve az ellenzék korábbi kritikáit részben kezelő, előttünk fekvő törvényjavaslattal sem változik érdemben, azzal együtt, hogy a törvényjavaslat módosításai önmagukban sok tekintetben üdvözlendők. A törvényjavaslat szerint például, ha a fegy elmi vétség elkövetésének gyanúja a bírói önigazgatási testület, az OKBT tagjával szemben merül fel, az OKBT dönt majd a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről. Hasonlóképpen az OKBT dönt majd a módosítás értelmében a fegyelmi eljárás megindítás ának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel szemben merül fel. Ez pozitív, hiszen az új szabályozás eddig kifejezetten az OBHelnöki jogosítványokkal megegyező miniszteri jogköröket biztosított a fegyelmi eljárások kezdeményezésére. Ez a mögöttes szabályokkal együtt értelmezve azzal járt volna, hogy a miniszter az OBH elnökéhez hasonlóan lenne képes sakkban tartani a renitens bírákat, az általa kinevezett vezetők tekintetéb en a fegyelmi eljárás kezdeményezése, illetve egyéb esetben a vezetőkön keresztül történő kezdeményeztetése révén. A közelmúltban ezekkel az eszközökkel előszeretettel élt Handó Tünde az elmérgesedett OBHOBTkonfliktusban. Ennek elkerülésében mindenképpen segít a módosítás. Avagy szintén üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat szerint a közigazgatási bíróságok elnökei maguk adnák ki majd a működési és szervezeti szabályzatukat, és nem kellene hozzá az igazságügyi miniszter jóváhagyása. Ez a bírói önigazgatást t ermészetesen erősíti és támogatásra érdemes. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslattal alapvetően nem az a baj, amit tartalmaz, hanem ami kimaradt belőle, vagyis ami benne van, az ugyan jó, de kevés. Ilyen például az, hogy a közigazgatási bírói kinevezésre javaslatot tevő OKBT személyi tanácsában, illetve az átmeneti időszakban a véleményező bizottságban 5:4ről 7:4re nő a bíró tagok aránya, az Országgyűlés, a kormány, az ügyészség és ügyvédi kamara által delegált egyegy fővel szemben, azaz meghatározó töb bségben lesznek a bírák által választott tagok. Ez ugyan pozitív, de a nem bíró tagok kiválasztása még mindig nem megfelelő. Az LMP szerint a politikai funkciójára tekintettel a megfelelő szakmai és személyi integritással rendelkező tagok kiválasztására cs ak korlátozottan alkalmas parlamenti szakbizottság, és a
