Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
972 közigazgatási bíráskodás elé került jogviták egyik fontos tárgyát adó ügyészségi tevékenységet hierarchikusan irányító legfőbb ügyész helyett független alkotmányos szereplőket kellene bevonni a nem b író tagok kiválasztásába. Szintén ebbe a körbe tartozik, hogy a módosítás meghatároz kvalitásokat - szakmai felkészültség, kifejezésmód, valamint döntésképesség és lényeglátás , amelyeket a miniszter a kinevezési eljárásban a meghallgatás során figyelembe vesz. Ezeknek a szempontoknak pedig a rangsortól eltérő miniszteri döntés indoklásában is meg kell jelenniük. Ez azonban így még édeskevés, és a kormány tagja számára a bíró, illetve bírósági vezető kinevezése tekintetében biztosított érdemi mérlegelési j og még a törvényjavaslat szerinti formában is elfogadhatatlan. A rendes bírósági rendszerben az OBH elnökének is lehetősége van arra, hogy a második vagy a harmadik helyen rangsorolt pályázó kerüljön kinevezésre, azonban erre csak a bírói önigazgatási szer v egyetértésével van lehetőség. Ezzel szemben az új rendszer még mindig a bírói testület vétójoga nélkül ad érdemi mérlegelési jogot a bírókinevezési kérdésben a miniszternek, bár a miniszter kötve van a bírói testületek által alkalmasnak tekintett pályázó i körhöz, ugyanis a legmagasabb pontozás legalább 85 százalékát, illetve a pontok legalább 50 százalékát elérő jelöltek. Indokolni is köteles explicit, azt viszont részben igen szubjektív szempontok mentén, látjuk például a lényeglátási képességet. Tisztel t Ház! Az LMP alapvetései a végrehajtó hatalom hatékony, hatalmi politikai céloktól mentes jogi kontrollja kapcsán a következők. Szakirányú közigazgatási tapasztalat igénye természetesen indokolja, hogy bírák a közigazgatásból is érkezzenek a rendszerbe, d e például a közigazgatási felsőbíróságra az eddig is másodfokú közigazgatási ügyeket tárgyaló bírákon kívül csak olyan személy legyen kinevezhető, aki legalább ötéves elsőfokú közigazgatási bírói gyakorlattal rendelkezik. Továbbá figyelemmel a jelenlegi vé gletekig átpolitizált magyar közigazgatási rendszerre, a bírói kar feltöltésével szemben a közigazgatási bíráskodás függetlenségét szolgáló mennyiségi korlátozások is szükségesek. Az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását szükségesnek tartjuk. Ne lehe ssen közigazgatási bíró, aki a megelőző öt évben párt tisztségviselője volt, párt jelöltjeként választáson indult, állami vezetői tisztséget, valamint kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszteri biztosi, illetve kormánymegbízotti pozíciót, valamint olyan közjogi tisztséget töltött be, ahová az Országgyűlés választotta meg. Javasoljuk, hogy bírói gyakorlat nélkül vezetői posztra lehessen kerülni a bírósági szervezetrendszeren kívülről, de ehhez legalább hároméves, megszakítás nélküli bírói gyakorlat szükséges legyen. Legalább olyan súlyú bírói önigazgatási hatáskörök szükségesek a bírójelölő bizottsággal, illetve a közigazgatási felsőbíróság elnökével szemben, mint most az OBH elnökével szemben. Továbbá a bírói pályázati eljárás teljes - így különösen a kritériumokra, bírálatokra, pontozásra, illetve magukra a pályázatokra kiterjedő - transzparenciája szükséges. A későbbi lopakodó, kormányzatnak kedvező hatáskörbővülés megakadályozása érdekében a közigazgatási bíróságok hatásköre tartalmilag a közigazg atási határozat felülvizsgálatára korlátozódjon. A most tárgyalt törvényjavaslathoz ennek megfelelő és az LMP korábban is hangoztatott álláspontjával összhangban álló módosító javaslatokat nyújtunk be, amelyek kiiktatják a miniszter számára a bírák és a bí rósági vezetők kinevezésének kérdésében biztosított érdemi mérlegelési jogot, független alkotmányos szereplőket javasolnak bevonni az átpolitizált parlamenti Igazságügyi bizottság és a közigazgatási bíráskodás elé került jogviták egyik fontos tárgyát adó, ügyészségi tevékenységet hierarchikusan irányító legfőbb ügyész helyett, valamint pártpolitikai befolyást korlátozó összeférhetetlenségikövetelményt támasztanak a közigazgatási felsőbíróság elnökével szemben. Az LMP csak olyan közigazgatási bíráskodási kor rekciót tud támogatni, amelyben az említett alapvetések maradéktalanul érvényesülni tudnak és amennyiben az ennek megfelelő módosításokat a kormánytöbbség befogadja.
