Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
949 elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában k ezelt adatok teljes köréhez hozzá lehet férni, és ezekből az adatokból elektronikusan át lehet adatokat az anyakönyvből venni mások számára. Majd a későbbiekben egyes részletszabályokban jelentősége lesz az anyakönyvhöz való elektronikus hozzáférés kérdésé nek. Az illetékekről szóló törvény módosítása, hogy úgy mondjam, még a sajtóban is megjelent, hogy milyen nagyszerű újítás következett be, hogy útlevelek cseréje illetékmentes lesz. Megnyugtatom a közvéleményt, hogy ennyire nem gáláns a kormányzat. Mindöss ze akkor cserélik ki az útlevelet ingyenesen, ha meghibásodik a kártya vagy a rendszer hibás volt, és ezért szükséges a csere, és csak a csere lesz illetékmentes, hangsúlyozottan akkor, ha nem a polgár felelős a csere bekövetkezéséért. (9.20) Illető leg egy nagyon apró illetékmentesség lesz, ez pedig az, hogy az idegen nyelvű bejegyzéseknek az eddigi 2 ezer forintos illetékét eltörlik. Ezekkel az eljárásokkal tulajdonképpen sokkal több a macera, mint amit a polgárnak el kell viselnie, ezért azt gondol om, természetes az, hogy ezekre külön a polgároknak ne kelljen díjat vagy illetéket fizetniük. A polgárok személyi adataik és lakcímeik nyilvántartásáról szóló törvény módosításában egy aránylag erőteljes újítás következett be. Itt arról van szó, hogy ha a konzuli szolgálat a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése és a 11. § (1) bekezdése szerinti feladatkörének ellátása során bajba jutott magyar állampolgárról szerez tudomást, illetve a magyar állampolgár külföldön történő elha lálozásáról értesül, úgy a segítségnyújtás, illetve a külföldön elhalálozott magyar állampolgár hozzátartozójának értesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Ennek során a konzuli szolgálat elektronikus úton fordul a nyilvántartást keze lő szervezethez az érintett polgár hozzátartozójának a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő felkutatása és azonosítása érdekében, amely a kutatást elvégzi, majd ugyancsak elektronikus úton megküldi az azonosított hozzátartozók adatait a konzuli szolgálatnak. A nyilvántartást kezelő szerv a fenti tevékenységet hivatali munkaidőben végzi, azonban a hivatali munkaidőn túl is gyakran előfordulnak olyan esetek, különösen hétvégén, amikor sürgősen szükség lenne a hozzátartozók adataira, és még nem besz éltünk az időeltolódásról, hiszen a világ különböző tájain előfordulhatnak bajba jutott magyar állampolgárok. Annak érdekében, hogy ezek az ügyek hatékonyan és minél gyorsabban rendezésre kerüljenek, a konzulátusoknak rendelkezniük kell olyan adatállománny al, amihez hozzá tudnak férni, és a kutatást saját maguk is le tudják folytatni a gyorsabb ügyintézés érdekében. Ezért a történeti állományban tárolt adatokra szükség van, és ez a módosítás a konzuli szolgálatoknak lehetőséget ad arra, hogy az adatállomány hoz hozzáférjenek, és felhatalmazást ad arra, hogy maga szerezze be az adatokat, és ne kelljen hozzá különböző magyarországi kormányzati szervekben dolgozóknak a közreműködése. Kiemelném a külföldi utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítását. Tulajd onképpen az oltalmazottak jogállásáról is rendelkezik ez a jogszabály. Az állampolgárok szempontjából jelentős adminisztratív tehercsökkentést eredményez, hogy a szülői hozzájáruló nyilatkozat megtétele elektronikus úton is lehetővé válik. Nagyon sokszor p robléma az, hogy külföldre utazó kiskorúak esetén mindkét szülőnek jelen kell lennie ahhoz, hogy útlevelet kaphasson a gyermek, és ezt bizony sokszor nagyon nehéz megtenni, hiszen a kivándorlás hozott nagyon sok olyan életviszonyt, hogy egymástól akár több ezer kilométerre élnek a szülők. De ha csak az ország két különböző táján van ez így, az is sokkal nehezebbé teszi az útlevéligénylést. Ily módon tehát a hozzájáruló nyilatkozat elektronikus úton való megtétele kiváltja mindkét szülő jelenlétét. Visszatér nék még az oltalmazotti jogállás kérdésére. Látjuk, hogy a bevándorlással, a migrációval a kormányzat elég sok harmadik országbeli polgárnak adott oltalmazotti státuszt. Gyakorlatilag elképesztő módon felemelkedett ezen eljárások száma, és valamely jogszab ályban rendelkezni kellett arról, hogy az ő pozíciójuk, például a külföldre utazás kérdésében miként kerüljön rendezésre. Ez a jogszabály azzal, hogy az oltalmazottak jogállása és az ő mozgásuk megjelenik ebben a jogszabályhelyben, tulajdonképpen ezt a faj ta kérdést is rendezi, hiszen hiány volt benne.
