Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
950 Kiemelném a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítását. Itt, amint láttuk az elmúlt időszakban, az idegenrendészeti rendszert beintegrálták a ren dőrség szervezeti rendszerébe, és bár a feladatrendszer marad, de egy egységesebb szervezet öleli körül a menekültügyi kérdéseket. A menekültügyi nyilvántartás résznyilvántartását képezi a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya, az oltalmazo ttként elismert személyek úti okmánya, valamint a menedékesek úti okmánya tekintetében vezetett speciális útiokmánynyilvántartás. E nyilvántartás adatkörét bővíteni volt szükséges ahhoz, hogy minden olyan adatot tartalmazzon, ami az okmánybiztonsági előír ásoknak megfelel, továbbá hogy a nyilvántartásból a szükséges adattovábbítások elvégezhetők legyenek. Tehát ez a jogszabály megint azt a hiányt pótolja, hogy a megnövekedett menekültek jogi státuszát rendező eljárásoknak az új elemeként való megjelenését r endezi. Szeretnék pár gondolatot szólni a tizenegyedik törvényjavaslatként megjelenő kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény módosításáról. A kéményseprőipari tevékenység ellátásának jelenlegi rendszere a 2016. július 1jétől működő rendszer, és ez a törvénymódosítás a javaslat szerint javítja a hatályos rendszert annak érdekében, hogy az adott területen illetékes kéményseprőszolgáltatót az ügyfél egyszerűbben be tudja azonosítani, s ezzel a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás is könnyebbé váljon. Láttuk az elmúlt években, hogy nem csak az volt a probléma, hogy a kéményseprőipari tevékenységet teljesen átszervezték, voltak az államiak, az önkormányzatiak, magánkéményseprők, állami kéményseprők, nagyon sokszor nem is tudta a polgár, hogy kinek kelle ne kinyitnia az ajtót. De az is probléma volt, hogy a kéményseprőszervezet nem tudott hozzáférni azokhoz az adatokhoz, hogy ki azok, akiket keresniük kell, amikor a kéményseprőtevékenységet el kell végezni. Hát, ez a javaslat próbálja ezeket a problémáka t megoldani. Az eljárási terület fogalmának módosítással történő rögzítése az ismertetett hatályos ellátási rendszeren ugyan nem változtat, hanem a különböző szolgáltatók jogosultságának beazonosítását segíti, vagyis annak megállapítását, hogy melyik szolg áltató melyik ingatlancsoportban járhat el. A módosítás eredményeként az illetékes szolgáltatót az ügyfél egyszerűbben be tudja azonosítani, ezzel a kapcsolatfelvétel könnyebbé válik, és az ingatlanhasználónak a jövőben kötelezettsége lesz abban, hogy a ké ményseprőipari ellátó szervezetet az ingatlantulajdonos személyéről, elérhetőségéről is tájékoztatni kell, ha a tulajdonos ezen adatait ismerik. Ez azt jelenti, hogy ma azért ez a jogszabályhely telepít egy felelősséget az ingatlanok mindenkori tulajdonosa inak és használóinak, azaz a kéményseprő vállalatoknak kevesebb lesz a feladatuk abban, hogy felkutassák azokat a személyeket, akikkel fel kell venni a kapcsolatot a tevékenység elvégzése érdekében. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások ál talános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása az utolsó, amelyet ez a javaslat tartalmaz. Itt tulajdonképpen két fontos elem van. Az egyik: az elektronikus ügyintézést elősegítő tájékoztatás előírása szükséges, hogy a polgár tájékozódhass on arról, hogy az elektronikus ügyintézés köre milyen, és ebben a körben a nem elektronikusan megtett jognyilatkozat, miután hatálytalan, kivéve, amikor üzemszünet van, az üzemszünet idejére, akkor is a kormányhivataloknak, az eljáró szervezeteknek tájékoz tatni kell a polgárt arról, hogy az elektronikus ügyintézés kötelező, és azt miként tudja megtenni. A másik pedig az, hogy az üzemszünet időtartamát az eügyintézést biztosító szerv köteles a honlapján és az ügyintézési felületen közzétenni, a központi szo lgáltató viszont nem. Pedig a nála bekövetkezett üzemzavar valamennyi eügyintézési folyamatot érinti, ezért meg kellett ezt a javaslatot tennie, hogy a központi szolgáltatónak is kötelessége legyen az üzemszünet idejére tájékoztatást adni, megjeleníteni a honlapján, és ezzel a polgárok ügyintézési lehetőségeit segíteni. Pontosításra kerülnek ebben a jogszabályban tehát a tájékoztatási szabályok, és az elektronikus űrlap tartalmának változása esetén is tájékoztatást kell adni. Ez a javaslat egy új terminusk ént - ritka az, hogy egy ilyen javaslatban egy teljesen új fogalmat vezetnek be - vezeti be a központi állami szolgáltatás fogalmát, amely a magyar jogszabályokban először jelenik meg mint új elem. Azt
