Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 19. kedd - 61. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lez... - ELNÖK: - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára:
872 rendelkezéseinek figyelembevételével. Mindezek alapján kérem, támogassák a T/5244. számú törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem Soltész Mikl ós államtitkár urat, kíváne hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr. SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Köszönöm szépen az előterjesztők nevében Vejkey Imrének az előterjesztését. Részletesen elmondta azokat a jogszabályváltozásokat, amelyeket egyébként azért kellett megtennünk, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jo gállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXII. törvény 2019. április 5én, illetve április 16án életbe lépő és hatályba lépő passzusait módosítsuk, illetve ezekhez a jogszabályokat hozzárendeljük (sic!) . A módosítás az egyh ázügyi törvény átfogó módosítását valósítja meg, összhangot teremtve az Alaptörvény ötödik módosításával, egyben le kívánja zárni az Alkotmánybíróság és egyes nemzetközi fórumok részéről felmerülő szabályozási kérdéseket is. A módosítások értelmében az áll am nem elismeri, hanem nyilvántartásba veszi az egyházakat, bírósági eljárásban. A bevett egyházak kivételével - ahol fennmarad az Országgyűlés döntési és mérlegelési szerepe - ugyanis a módosított törvény további egyházi kategóriák, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház bírósági regisztrációjának teremti meg a jogi lehetőségét, illetve a vallásszabadság közösségi joga gyakorlásának a biztosítása érdekében alanyi jogon biztosítja a vallási egyesületek létrehozásának a lehetőségeit (sic!) . Eze n túl a módosított törvény alapelvként rögzíti, hogy minden, magát vallási közösségként definiáló közösség jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít. A törvényi szabá lyozás szervezeti formájától, jogállásától vagy elnevezésétől függetlenül valamennyi, elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre, azaz vallási közösségre vonatkozóan biztosítja az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását , együttműködését és ennek kereteit, a vallási közösségek széles körű autonómiáját, a vallási közösségek szabad önrendelkezését, a vallási közösségek egyenjogúságát és a diszkrimináció tilalmát. Az állam és a vallási közösségek együttműködése terén az álla m a közfeladatok ellátása érdekében vallási közösségekkel egyes részterületekre vonatkozó, egyedi megállapodásokat, a bejegyzett egyházakkal pedig történelmi múltjuk, társadalmi elfogadottságuk és súlyuk, szervezettségük és társadalmi feladatvállalásuk ala pján törvénybe iktatott, átfogó jellegű együttműködési megállapodásokat is köthet, amely alapján ezek bevett egyházakká válnak. A törvényjavaslat értelmében átfogó megállapodásokat sarkalatos törvényben szükséges kihirdetni. A törvénymódosítás ugyanakkor a jelenlegi bevett egyházak jogállását nem érinti. A törvény külön kedvezményes lehetőséget biztosít a jelenleg az Országgyűlés döntésére váró 16 vallási közösség bíróság által történő egyházi nyilvántartásba vételére. Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiekre t ekintettel a kapcsolódó törvények módosítása vált szükségessé annak érdekében, hogy a jogrendszer összhangja, egysége ne sérüljön. A benyújtott törvényjavaslat céljait, lényegi pontjait a következőkben ismertetem. A törvényjavaslat célja, hogy az egyházügy i törvény átfogó módosítását követően a jogrendszer egésze koherenciájának biztosítása érdekében megalkossa a kapcsolódó törvények módosítását. A módosítás néhány javaslatát kiemelném. Pontosítja az egyházi fenntartó fogalmát a közfeladatellátó tevékenysé gek, kiemelten a köznevelés, illetve szociális és gyermekvédelmi feladatok vonatkozásában. A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlását illetően a vonatkozó törvények módosításával biztosítja, hogy a jövőben a bevett egyházak mellett az összes
