Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 19. kedd - 61. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lez... - ELNÖK: - VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
873 jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, így a vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház javára felajánlhassa az adófizető a személyi jövedelemadó úgynevezett egyházi 1 százalékát. A bevett egyházakon kívüli jogi személyiséggel r endelkező vallási közösségek esetében a felajánlás a következő költségvetési évtől, azaz 2020tól lehetséges. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása meghatá rozza, hogy az eddig csak a bevett egyházakat megillető költségvetési támogatások, illetve pénzügyi kedvezmények milyen mértékben illetik meg a többi jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget. A módosítás szabályozza az Alkotmánybíróság hatáskörét a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvényellenes működésére vonatkozó, elvi véleményadással összefüggésben. A törvényjavaslat a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi C LXXXI. törvény módosítására tett javaslattal megalkotja a bevett egyházakon kívül jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek bírósági nyilvántartásba vételével kapcsolatos, részletes szabályokat is. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintéz kedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény tervezett módosítása széleskörűen biztosítja a fogvatartottak szabad vallásgyakorlását, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek ezzel összefüggő jogosítvá nyait. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a járadékban részesült hadirokkantak halála esetére nyújtott temetési hozzájárulás terhére az elhunyt vagy családja kívánsága szerint a vallási szertartás költsége i is temetési költségként elszámolhatók legyenek. (19.00) Befejezésül: a törvényjavaslatnak az Állami Számvevőszékről szóló 2014. évi LXVI. törvény, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosításáról rendelkező szakaszai sarkalato sak. Tisztelt Előterjesztők! A kormány nevében az előterjesztést támogatjuk, és köszönöm szépen mindazoknak, akik mindezt nemcsak figyelemmel kísérik, hanem támogatják ezt a módosítást is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból .) ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Vigh Lászlónak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010es választásokat követően az új Országgyűlés feladata volt, hogy megreformálja az alapvető társadalmi normákat képező jogszabályokat. A választások előtt mindenki számára ismert volt: ha a FideszKDNPpárt szövetség kap felhatalmazást, akkor a kommunizmus melegágyán fogant, a rendszerváltás során jelentősen módosított, értéksemleges alkotmány helyett a jogszabályi hierarchia csúcsára egy teljesen új, az alapvető értékeket megjelenítő, a szükséges változások keretét meghatározó jogszabály kerül megalkotásra. Az Alaptörvény elfogadását követően a szükséges társadalmi támogatottság mellett elkezdődhetett az alapvető jogszabályok megújítása, az Alaptörvényhez igazítása. Ennek a szellemiségében került megalkotásra a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény. Az új törvényjavaslat elfogadásának indoka nemcsak az Alaptörvénynek történő megfeleltetés volt, hanem a hatályban lévő jogszabályok által nyitva hagyott kiskapukat kihasználó
