Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 4. hétfő - 57. szám - Bana Tibor (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Támogatja-e a kormány a „Szüntessük meg a csalást és visszaélést az uniós forrásokkal” elnevezésű európai polgári kezdeményezést?” címmel - ELNÖK - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
405 önök kormányzati oldalról mereven elzárkóznak az Európai Ügyészséghez való csatlakozástól, valamint attól is, hogy érdemi fellépésre kerülhessen sor az uniós források korrupt felhasználásának visszaszorítása tekintetében. Szeretném emlékeztetni az államt itkár urat, hogy éppen az ön miniszterének elődje, Navracsics Tibor volt az, aki úgy fogalmazott, hogy fontos lenne hathatós lépéseket tenni közösségi, európai uniós szinten annak érdekében, hogy a tisztességes magyarok pénze megmaradjon, hogy valóban olya n célokra tudjuk költeni az uniós forrásokat, amelyek Magyarország felzárkózását szolgálhatják. Miért is lenne fontos ennek az európai polgári kezdeményezésnek a támogatása, amivel kapcsolatban fontos azt aláhúzni, hogy nem az Európai Ügyészséghez való csa tlakozásról szól, ami szintén egy elérendő cél lenne, és érthetetlen, hogy a kormány miért zárkózik el, vagy éppen pont hogy nagyon is érthető, hiszen csak így tudják kifizetni azt a maffiahálózatot, azokat az oligarchákat, akik önökhöz be vannak csatornáz va. De itt egy európai polgári kezdeményezéssel állunk szemben, amely azokban az országokban is érdemi eredményt tudna elérni, amelyek úgy döntenek, hogy nem csatlakoznak az Európai Ügyészség szervezetéhez. Az EUs pénzek felhasználása kapcsán ugyanis font os feltenni a kérdést, hogy hogyan történik ez, milyen módon zajlik ennek az ellenőrzése, hiszen az lenne az ország érdeke, hogy ha munkahelyteremtésre, gazdaságélénkítésre, hazánk versenyképességének előmozdítására költenénk ezeket a forrásokat, a kohézió s pénzek egyébként is azt a célt kellene hogy szolgálják, hogy a nyugateurópai tagállamokhoz képest rosszabb helyzetben lévő országok - így Magyarország is - érdemben felzárkózzanak. Itt, ebben az esetben az európai polgári kezdeményezés tekintetében végk épp nem hivatkozhatnak álságos módon sem szuverenitásra, hiszen az Európai Ügyészség tekintetében ezt teszik - ebben sincs igazuk, ezt a vitát sokszor lefolytattuk már, még a mai napon is sor fog kerülni erre , viszont az európai polgári kezdeményezést úg y is támogathatná mindenki, akár önök is aláírhatnák ezt a kezdeményezést, hogy azt mondják: valóban nincs szükség arra, hogy ehhez a szervezethez is csatlakozzunk, de az számunkra is fontos, hogy a korrupciót visszaszorítsuk. Ezért felmerül a kérdés, hogy ezt az európai polgári kezdeményezést, amelynek célhoz juttatásához egymillió aláírás szükséges az egész Európai Unió szintjén, hajlandóake támogatni, hajlandóake ezt megtenni, vagy sokkal inkább az jellemző önökre, hogy mondjuk, a Nemzetközi Beruházási Bankot hozzák helyzetbe, hogy ilyen módon is kiszolgálják azokat (Az elnök csenget.) a barátokat, haverokat (Az elnök csenget.) , akik önökhöz kötődnek. A kérdésem tehát az államtitkár úrhoz: teszneke érdemi lépéseket (Az elnök csenget.) a korrupció vissz aszorítása érdekében? (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm. Köszöntöm képviselőtársaimat! Képviselő úr, három perc az ön időkerete. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Völner Pál államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államt itkár úr. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon tanulságos ez a mai nap, hiszen a DK mellé sikerült a Jobbiknak is felzárkóznia a magyarországi szuverenitás feladása kérdésében. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ülj le, 1es! - Z. Kárpát Dániel: Nagyon gyenge!) Emlékeztetőül felidézném, hogy a magyar kormány mindvégig egyetértett azokkal az alapvető célkitűzésekkel, törekvésekkel, amelyek az Európai Ügyészség létrehozás a mögött húzódtak (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem igaz!) , ugyanakkor az Európai Ügyészség felállításával a tagállamok a büntetőjogi szuverenitásuknak és az állam egyik alapvető funkciójának korlátozását vállalva az egyik leglényegesebb hatáskörük egy r észét adják át az Európai Uniónak. Ezért álláspontunk szerint a rendelethez való csatlakozás csak akkor lenne elfogadható, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartaná a tagállamok alkotmányos berendezkedését és az Európai Unió jogának olyan alapvet ő princípiumait, mint a szubszidiaritás és az arányosság elvét. Mindemellett a rendelet elfogadott szövege számos ponton nem felel meg az alapvető elvi szintű és
