Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 13. csütörtök - 72. szám - Az ülésnap megnyitása - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter
1893 megállapodás k ihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjav aslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/6344. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter külgazda sági és külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Miniszter úr, parancsoljon! SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter , a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő tö rvényjavaslat egy új elemmel egészíti ki Magyarország mint az Európai Unió egyik tagállama és a Szingapúri Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. A kihirdetésre váró megállapodás célja az Európai Unió tagállamai és Szi ngapúr közötti gazdasági és azon belül is beruházási kapcsolatok előmozdítása a beruházási környezet biztonságosabbá, kedvezőbbé és vonzóbbá tételén keresztül. A megállapodás tehát magyar szempontból a Szingapúri Köztársaságban letelepülő vagy letelepülni szándékozó magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja. Ez a megállapodás továbbá fontos szerepet játszik a beruházásösztönzés területén, segítve a szingapúri vállalatokat abban, hogy Magyarországra hozzák munkahelyteremtő beruházásaikat. Szingap úr fontos szereplője nemcsak az Európai Unió, hanem Magyarország külgazdasági stratégiájának is. Ez nem véletlenül van így. A szingapúri gazdaság kifejezetten fejlett technológiai, technikai szempontból. Tudjuk azt, hogy ma már megdőlt az a dogma, amely ko rábban úgy szólt, hogy a világgazdaságban a tőke áramlása alapvetően nyugatról keleti irányba történik, az olcsó munkaerő keresése érdekében. Ma már a helyzet úgy néz ki, hogy ez a tőkeáramlás legalábbis kétirányú. Nagy keleti, távolkeleti vállalatok lega lább annyira diktálják a világgazdaság átalakulásának tempóját, mint a nyugateurópai országok és a nyugateurópai vállalatok. Számos technológiai kérdésben be kell látni, hogy távolkeleti vállalatok előrébb tartanak, mint az európai vetélytársaik, és szá mos keleti vállalat kínál olyan megoldásokat, amelyek egyértelműen versenyképesebbé teszik azt az országot, illetve annak az országnak a gazdaságát, ahol ezek a vállalatok befektetnek, illetve beruháznak. Ráadásul a magyar gazdaság most a dimenzióváltás ál lapotában van, amikor is már nem igazán a megteremtett munkahelyeknek a száma, hanem sokkal inkább az azok által képviselt technológiai színvonal, hozzáadott érték és kutatásfejlesztési arány számít. Tehát mondhatnám azt is, hogy a magyar gazdaság a menny iségi korszakából áttér a minőségi korszakába, amikor is ennek az átállásnak a kulcsfigurája éppen az a technológia, amely technológiát nagy keleti, illetve nagy nyugati vállalatok tudják elhozni Magyarországra. Tehát összegezve: Magyarországnak és az Euró pai Uniónak is az az érdeke, hogy minél több, modern technológiai megoldásokat kínáló szingapúri vállalat KözépEurópába, azon belül is Magyarországra hozza a beruházásait. A külföldi és magyar beruházók számára a magyar gazdasági környezet kifejezetten ve rsenyképesnek, a beruházási környezet pedig vonzónak bizonyult. Európa legalacsonyabb adókulcsait mi kínáljuk, itt az egykulcsos 9 százalékos társasági adónak stratégiai fontosságú szerepe van, hiszen az alacsony társaságiadóteher lehetővé teszi, hogy a v állalati forrásokat az immáron magas hozzáadott értéket képviselő, ennélfogva magasabb szintű szaktudást igénylő, ennélfogva magasabb fizetést igénylő munkahelyek feltöltésére használják fel. Ez Magyarországon abból is látszik, hogy így van, hogy kilenc es ztendő alatt a nettó bérek átlagosan 70 százalékkal nőttek, és az
