Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 13. csütörtök - 72. szám - Az ülésnap megnyitása - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter
1894 elmúlt egy esztendőben 8,5 százalékos átlagos fizetésnövekedést figyelhettünk meg azzal együtt, hogy a beruházásösztönzéssel foglalkozó ügynökségen keresztül Magyarországra érkezett beruházá sok által megteremtett munkahelyeken az átlagfizetés egy esztendő alatt 40 százalékkal nőtt. Tehát míg a 2017ben Magyarországra érkezett nagyberuházások esetében az átlagos fizetés 300 ezer forint volt, addig 2018ban már 420 ezer forint, és az a 40 száza lékos növekedés egyértelműen abból fakad, hogy a beruházásösztönzési stratégiánkat is átállítottuk arra, hogy a magas hozzáadott értéket képviselő, magas kutatásfejlesztési aránnyal bíró beruházásokat priorizáljuk, illetve az ezek által létrehozott munkah elyekhez adjunk nagyobb támogatást. Tehát ennek következménye volt aztán az is, hogy a magyar beruházásösztönzés tekintetében az elmúlt öt esztendőben minden évben megdöntöttük az addig érvényes nemzetgazdasági történeti rekordot; a tavalyi esztendőben már 98 nagyberuházás érkezett Magyarországra, és ezek összesen 1380 milliárd forintnyi beruházást jelentettek. Tisztelettel tájékoztatom önöket arról is, hogy ezen beruházásvédelmi megállapodás következtében fokozódik az uniós gazdasági jelenlét a rendkívül g yorsan növekedő délkeletázsiai térségben, tekintve azt, hogy ez a beruházásvédelmi egyezmény az első, amelyet az Európai Unió ebben a térségben meg tud kötni. Ez azért is fontos, mert úttörő lehet, megnyithatja az utat a számunkra rendkívül fontos ASEAN, tehát délkeletázsiai régió többi országával is abban a tekintetben, hogy újabb beruházásvédelmi megállapodásokat tárgyalhassunk ki. Jelenleg az Európai Unió folytat is egyébként ilyen megbeszéléseket Malajziával, Vietnammal, Thaifölddel, a Fülöpszigetekk el és Indonéziával, ugyanakkor meg kell valljam önöknek őszintén, tisztelt képviselőtársaim, hogy elégedetlenek vagyunk ezen tárgyalások sebességével. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyes szabadkereskedelmi megállapodások és beruházásvédelmi megállapodás ok tárgyalási folyamata akár tíz esztendeig is elhúzódhat. Ma a világgazdaságban sokkal gyorsabban változnak a dolgok, mint hogy ráérjünk tíz évig egyes ilyen megállapodások kitárgyalására, úgyhogy ezért is mindig szoktuk szorgalmazni, bátorítani az Európa i Unió ezzel foglalkozó tisztségviselőit, hogy talán nem kell várni fél évet arra, hogy egy kitárgyalt megállapodástervezet aláírásához jóváhagyást kérjenek az adott felelősséggel rendelkező Miniszterek Tanácsától. Az ilyet valószínűleg, legalábbis józan é sszel végiggondolva, meg lehetne tenni ennél gyorsabban is. (9.10) Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése éppen az, hogy az Európai Unióból származó, valamint Szingapúrból származó beruházók számára a beru házásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemekről rendelkezzen. Ez számunkra azért is fontos, merthogy több magyarországi beruházó már jelen van Szingapúrban, és több magyarországi vállalat fontolgatja ennek a lehetőségét. Ezért ennek a megállapodásnak a legnagyobb jelentősége számunkra az, hogy a jogviták korrekt és pártatlan rendezésének körülményeit is leírja, így a magyar és egyébként európai beruházók és az ő beruházásaik nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges vitás kérdések rendezése s orán. Összességében négy fejezet és tizenegy melléklet adja ki ezt a megállapodást, és néhány, a beruházásvédelmi szempontból lényeges elemre szeretnék röviden rávilágítani. Először is nagyon fontos, hogy a beruházót és a beruházásokat a partnerországban t örténő letelepedéstől kezdve, tehát attól a pillanattól fogva megilleti az ebben a szerződésben leírt garanciális védelem. A legfőbb garanciális elemeket az Unió beruházásvédelmi megállapodásaiban képviselt új irányvonalának sarokkövei jelentik. Először is a tisztességes és méltányos elbánásra vonatkozó normák és a megkülönböztetés elleni rendelkezések. A második a közvetlen és közvetett kisajátításra vonatkozó szabályok. A harmadik az állandó elsőfokú befektetési bíróság és fellebbviteli fórum, amely a fel ek által kinevezett tagokból áll. Itt egy másodpercre hadd álljak meg. Talán emlékeznek arra, hogy sokat vitatkoztunk ennek a Háznak a falai között is arról, hogy a nemzetközi választott bíráskodás milyen mértékben feleltethető meg a nemzeti jogszabályokna k, a nemzeti jogrendeknek
