Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár
1822 Elsőként megadom a szót Cseresnyés Péter úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium á llamtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon! CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár , a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Ké pviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat számos szektor, számos szakterület törvényi rendelkezésein vezeti át, számos törvényben alakítja ki azokat a kereteket, jogintézményeket, szabályokat, amelyeknek az Európai Unió jogalkotásának eredményeként a magyar jo ganyagban is meg kell jelenniük. Engedjék meg, hogy a továbbiakban röviden összefoglaljam a törvényjavaslat legfontosabb elemeit. A részvényesi szerepvállalás témájában a törvényjavaslat a benne foglalt törvénymódosítások mellett a nyilvánosan működő részv énytársaságok működésére vonatkozóan új törvényi szintű szabályozást is megállapít. A legutóbbi pénzügyi válság, a világgazdaságban bekövetkezett változások rámutattak arra, hogy a pénzügyi szabályozó és ellenőrző eszközrendszer mellett hatékonyabbá kell t enni a nagyvállalatok, tőzsdei cégek esetében a tulajdonosi ellenőrzési rendszert. A nemzetközi felmérések és elemzések a tulajdonosi kontroll területén azt vizsgálják, hogy a kisrészvényeseknek, a kisbefektetőknek milyen lehetőségei és jogai vannak arra, hogy a társaság ügyeire rálássanak, és hogy a jogi szabályozás milyen társasági mechanizmusokkal védi a kisbefektetők érdekeit. Tisztelt Ház! Az Európai Unió jogalkotása a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzését célul tűző európai parlamenti és tanácsi irányelv révén több fontos lépést tesz annak érdekében, hogy a tőzsdei cégek működése, az információ áramlása, a részvényesek tájékoztatása jelentősen javuljon. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a tőzsdei társaság, a nyilvánosan működő részvén ytársaság azonosítsa a részvényeseit. Figyelemmel arra, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságnak csak kizárólag elektronikusan nyilvántartott részvényei lehetnek, ez az azonosítás az értékpapírszámlavezetők útján elektronikus kommunikációval, tehát g yorsan és hatékonyan történhet meg. Az azonosított részvényes számára a nyilvánosan működő részvénytársaság szintén az értékpapírszámlavezetőn keresztül, elektronikusan tudja eljuttatni a legfontosabb információkat a közelgő társasági eseményekről, így kü lönösen a közgyűlésekről, osztalékfizetés esedékességéről. A részvényes információhoz jutása tehát biztosított lesz a jövőben. A törvényjavaslat fontos elemét képezik a társaság igazgatói, felügyelőbizottsági tagjai és vezérigazgató javadalmazási politikáj ának megalkotására, annak a társaság közgyűlés elé terjesztésére, a javadalmazási politika végrehajtásáról szóló javadalmazási jelentés elkészítésére és közzétételére vonatkozó rendelkezések. A tőzsdei cégek jelenleg is készítenek javadalmazási politikát e urópai uniós ajánlások hazai alkalmazása révén. Az uniós ajánlás nem kötelező, tehát a jelenlegi gyakorlat önkéntesnek is tekinthető. A jövőben azonban a javadalmazási politika elkészítése kötelezővé válik. A törvényjavaslat a javadalmazási politika kidolg ozását, az előírt tartalomnak megfelelő elkészítését tekinti elsődleges fontosságúnak. A társaságok közgyűlésének ezért véleménynyilvánító jogosultságot biztosít, vagyis azt, hogy a részvényeseknek a társaság közgyűlésén módjukban álljon elmondani álláspon tjukat. Bár ügydöntő határozatra nincs szükség, a törvényjavaslat biztosítja, hogy ha a közgyűlés elutasítja a javadalmazási politikát, akkor megfelelően átdolgozva, az ügyvezetés köteles azt ismét napirendre tűzni. A javadalmazási jelentés körében említhe tő, hogy a törvényjavaslat figyelemmel van az Európai Unióban már hatályban levő rendeleti szintű szabályozásra is, így hitelintézeti, tőzsdei cég esetében a javadalmazási jelentés részletezettségét elsődlegesen a felügyeletet gyakorló hatóság döntésére bí zza.
