Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár
1823 Tisztelt Ház! A törvényjavaslat fontos eleme a kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyletek jóváhagyására, az ilyen ügyletekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalára előírt szabályozás. Kiemelhető, hogy a társaságoknak olyan belső mechanizm ussal kell majd rendelkezniük, amely kizárja, hogy az üzletben érdekelt személyek részt vegyenek a jóváhagyási döntésben, valamint biztosítja, hogy valóban minden lényeges ügylet vonatkozásában legyen ilyen jóváhagyási eljárás. A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy ha a részvényes nem kisbefektető, hanem intézményi befektető, eszközkezelő, megismerhető legyen a befektetési stratégiája. Az ilyen információk nyilvános közzététele ugyanis kedvező hatással lehet a befektetők tudatosságára, lehetővé teszi a végső kedvezményezettek, például a leendő nyugdíjasok számára a befektetési döntések optimalizálását, megkönnyíti a társaságok és a részvényeseik közötti párbeszédet. Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv harmonizációjához kapcsolódó társasági jogi, tőkepiaci és befektetési szolgáltatói garanciális szabályok a polgári törvénykönyv, a tőkepiacról szóló törvény és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény kis terjedelmű módosításában kaptak helyet. A törvényjavaslat a banki refinanszírozási gyakorlatra figyelemmel a zálogjogi szabályozás körében a jogalkotás során felmerült néhány gyakorlati problémát rendez. A polgári törvénykönyvnek a követelések elzálogosítására és az alzálogjogra vonatkozó rendelkezésre figyelemmel egyértelmű szabályozása vált szükségessé abban a vonatkozásban, hogy a zálogjoggal biztosított követelés elzálogosításának a hitelbiztosíték nyilvántartásba történő bejegyzésével az alzálogjog is megállapít ottnak tekinthető. A törvényjavaslatban szereplő, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása két célt szolgál. Egyrészt a javasolt törvénymódosítással Magyarország az európai uniós tagságából fakadó jogharmonizációs kötelezettségét teljesíti. Az új uniós szabályozás maximalizálja a belföldről másik tagállamba irányuló, elektronikus hírközlési szolgáltatások, például a telefonhívások vagy smsek díját. Az uniós rendelkezés alapján azonban rendkívül szigorú feltételek mellett a szolgál tató kérelmezheti a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól, hogy határozott ideig eltérjen az előírt díjszabástól. A törvényjavaslat a Hírközlési Hatósághoz benyújtott kérelem eljárási szabályait rögzíti. A vállalkozások és a háztartások kiadásai az uniós jogszabál y átültetésével csökkennek, a rendkívül éles hazai piaci verseny miatt nem várható, hogy magyarországi szolgáltató eltérést kérne. Másrészt a törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy katasztrófaveszély esetén vagy kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzettel érintett területen tartózkodó személyek minél szélesebb körű riasztása, tájékoztatása megtörténjen. A módosítás azért szükséges, hogy a mobilrádiótelefonszolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók a hivatásos katasztrófa védelmi szervvel összekapcsolt olyan műszaki rendszert működtessenek, amelynek alkalmazásával szükség esetén egy adott területen az érintett lakosságot smsben riasztani és tájékoztatni lehessen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tovább erősíti a hazai fogyasztóvédelmet. Az online kereskedelemben és az Unión belüli, határokon átnyúló értékesítésben tapasztalható nehézségek miatt szükséges fokozni a fogyasztóvédelem hatékonyságát és erősíteni a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti szo rosabb együttműködést. A fogyasztói bizalom növelése és a tisztességes vállalkozások védelme érdekében 2020tól új uniós rendelet rögzíti a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködés kereteit. Az eddigi együttműködési rendszerhez képest erősebb, új r iasztási rendszert alakítanak ki, amelyben az érintett hatóság értesíti az uniós és más tagállami társszerveket, ha olyan jogsértés lehetősége merül fel, amely több tagállam fogyasztóit érintheti. A Fogyasztóvédelmi Hatóság megerősített hatáskörének köszö nhetően - ha más eszköz nem vezet eredményre , az uniós rendelet hatálya alá tartozó ügyekben egyebek mellett elrendelheti a
