Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - Egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL (LMP):
1813 Tehát ez a törvényjavaslat nem az emberek életét könnyíti meg. Ez a törvényjavaslat a beruházók életét könnyíti meg. A kettő nem ugyanaz. Amikor a felszólalása végén arról beszélt, hogy fejlesztések re van szükség, hiszen ’70es és ’80as éveket idéző körülmények fogadták az odalátogatókat, ez részben igaz. De a probléma ott van… (Witzmann Mihály közbeszól.) Higgye el képviselőtársam, hogy itt jön a mondat második fele, ami a lényeg, hogy valóban nem a ’70es éveket idéző körülményekre van szükség, de minden ilyen beruházás érdekes módon fák kivágásának a tömegével jár, nádaspusztítással jár. Tenném föl a kérdést - azt mondta, hogy lehet önnek föltenni kérdést, és fog válaszolni , hogy a több sajtóban is napvilágot látott nádaspusztításokkal kapcsolatban ön mennyiben lépett föl azért, hogy ez ne történhessen meg, hogy a Balaton ökológiai helyzete ne romoljon tovább. Ugye, pontosan tudjuk, hogy ezeknek a nádasoknak az elvesztése milyen ökológiai követke zményekkel jár. Én elhiszem, hogy egy vitorláshajókikötő, egy téli tároló marha jól mutat a Balatonparton, csak abból sem az ön választói nem fognak élményt szerezni, sem a belföldi turizmus nem fogja magát jobban érezni. Tehát higgye el nekem, hogy Feri bácsi, aki itt lakik a Kossuth tér melletti kis utcában a földszint 2ben, ő nem fogja tudni élményként elmesélni majd az unokájának, hogy hú, képzeld, Béluska, milyen jó volt, lent voltam a Balatonnál, és láttam egy szép téli tárolót. Higgye el! Kinek az érdekét képviselik? Én azt gondolom, hogy menjünk végig. Tehát amikor ön arról beszél, hogy az emberek érdekét meg az emberek életét könnyíti meg ez a törvényjavaslat, ezt az előbb cáfoltam, hogy nem igaz. Ráadásul úgy fogalmazott, hogy önök nem látják, h ogy… - én is hadd fogalmazzak ezzel a mondatszerkezettel. Képviselőtársam, ön nem látja, hogy egyébként teljesen elfoglalták Mészáros Lőrinc és a Fideszközeli beruházók gyakorlatilag a teljes Balatont? Hogy a beruházások ma már 90 százalékot meghaladó ará nyban csak úgy történhetnek meg, hogy ott a beruházó valamilyen gazdasági kapcsolaton keresztül kapcsolódik Mészáros Lőrinchez vagy valamilyen jól ismert Fideszközeli beruházóhoz? Mert akkor ezt is észre kell venni. Értem én, hogy el lett foglalva a turiz mus egésze. Csak van egy rossz hírem, képviselőtársam: itt van a nyakunkon a költségvetés, és az olyan nagyon jól teljesítő turizmus, a szállásadók, hogy messzebb ne menjek, mostantól egyre kevésbé fognak részt kapni az adóbevételekben való hozzájárulásukh oz. Ugye, érti, miről beszélek? Arról beszélek, hogy egy nagyon jól működő ágazatban, ami nagyon sok pénzt hoz hazánknak és a befektetők számára is, a turizmus, majd most 27 százalék helyett 5 százalékos áfát kell fizetniük. És most, gondolom, a kormány ar ra számít, hogy a szálláshelyek ára egy éjszakára - most volt hosszú hétvége - majd le fog menni 15 százalékkal. Én ettől nem tartok annyira. Az történik, hogy a csökkenő áfa, az az áfakülönbözet mindmind forintfillérre ott fog landolni ezeknek a Fideszközeli beruházóknak a zsebében, ahelyett, hogy a magyar kormány egyébként az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentené egy olyan időszakban, amikor az első négy hónapjában az évnek nem esett eső, majd utána két hét alatt leesett egy félévnyi csapadékmennyis ég, most pedig olyan hőség volt a mai napon is és lesz a hétvégéig, hogy hőségriadót kellett elrendelni. De ez egy másik történet. Arról beszélek, és azt szeretném, hogy azt lássák ebből a hozzászólásból vagy ebből a felszólalásból, hogy önök még mindig ág azatokat, beruházókat képviselnek az emberek helyett. És azt gondolom, hogy ez a példa, amit elmondtam, tökéletesen bizonyítja ezt. Azt gondolom, hogy ha ön nem talált egyébként ott élőként egy télennyáron nyitva tartó, jó minőségű éttermet, akkor engedje meg - ez itt a reklám helye , hogy Balatonszárszón a Nagydiófa éttermet a figyelmébe ajánljam. (Witzmann Mihály: Vén!) Véndiófa, igaza van, bocsánat, Véndiófa étterem. Tehát ekkora koromtól kezdve gyakorlatilag mindig ott álltunk meg szárszócskát enni, m ert hatévesen ez volt a testvéreimmel együtt mindannyiunk közös étele. Gyakorlatilag azt gondolom, hogy azért volt, de ez persze nem bizonyítja azt, hogy nem volt szükség ott fejlesztésekre. Rendkívül fontos volt a fejlesztések megtörténte, csak azt gondol om, hogy ezt nem a mi kontónkra, az adófizetők kontójára kell megvalósítani, hanem a beruházó nyúljon a zsebébe, és beruházzon, és ha beruház a saját pénzéből, a saját forrásából, nem állami segítséggel, nem állami
