Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - Az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
136 együttműködést az Egyesült Nemzetek terrorizmus elleni globális stratégiájának és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak szem előtt tartására. A fejlesztéspolitika tekintetében hangsúlyozni kell, ho gy a megállapodásban rögzítettek szerint a felek párbeszéd útján fokozzák a véleménycserét azzal a céllal - és ez számunkra fontos , hogy előmozdítsák a fenntartható fejlődést és felszámolják a szegénységet. Magyarország Japánnal fenntartott kapcsolatait kezdetektől fogva az egymás iránti kölcsönös szimpátia jellemezte, és a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb területe a gazdasági együttműködés. Japán 2017ben Magyarország 22. legfontosabb kereskedelmi partnere volt, az egyik legjelentősebb ázsiai beruházó hazánkban, ezért közös érdekünk ennek az együttműködésnek a további bővítése és a diverzifikálása. A magyarjapán relációban az azonos értékrend, a kölcsönös tisztelet, a kölcsönös gazdasági érdekek, az erős civil kapcsolatok, az egymás iránti szimpátia és a kulturális érdeklődés az, ami hosszú távon is stabilitást biztosít a két ország közötti együttműködéshez. Japán a gazdasági súlyának megfelelő nemzetközi politikai szerep elérése érdekében aktív külpolitikára törekszik, és a mi megítélésünk szerint nagy ra értékeli Magyarország ehhez nyújtott támogatását. Kormányzati szinten kapcsolataink történetének kiemelten fontos epizódja volt Orbán Viktor miniszterelnök úr 2013. évi és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr 2014es é s 2017es tokiói látogatása. Ráadásul Áder János köztársasági elnök úr 2018. március 19én kétoldalú egyeztetést folytatott a Víz Világfórum brazíliavárosi rendezvényein az ott lévő japán koronaherceggel, aki jövőre foglalja el a császári trónt. Tehát azt lehet mondani, hogy a Magyarország és Japán közötti kapcsolatok virágkorukat élik, ennek számos alapja van, számos stabilizáló faktora van, éppen ezért az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetését a kormány támogatja, és ezért a tisztelt Ház elé terjesztette a vonatkozó törvényjavaslatot. Kérem ehhez az önök támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül so r. Megadom a szót elsőként Tessely Zoltánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán köz ötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat horderejét és gyakorlati jelentőségét nem kell különösképpen bizonygatnom önöknek, hiszen ismert: Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, hazánknak a legjelentősebb ázsiai b eruházása (sic!), a technológiai fejlettségét tekintve is a világelsők közé számít. Az Európai Unió államai és Japán a második világháborúban háborúban álltak, most pedig a békét elősegítő, közös értékrendjüket erősítő megállapodást írtak alá egymással. Ez zel a megállapodással egy lépéssel közelebb kerültünk egy biztonságosabb, stabilabb világ felé. A megállapodás elsődleges mozgatója azonban tagadhatatlanul gazdasági jellegű. Ez a megállapodás lebontja ugyanis a Japánnal való kereskedelmi gátakat, formálja a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, egyszóval elősegíti a szabadkereskedelmet. Egy hosszú, 2013ban elkezdett folyamat ért most végállomásához azzal, hogy február 1jével hatályba lépett a megállapodás. Ez az Európai Unió által kitárgyalt legnagyobb ke reskedelmi megállapodás, amit eredménnyel végig is tudtunk vinni. Ezzel a világ legnagyobb nyitott kereskedelmi terét hoztuk létre: 635 millió embert és a világ GDPjének egyharmadát termelő gazdasági térséget érint ez a szerződés pozitívan. A megállapodás a gyakorlatban szélesebb választékot és alacsonyabb árakat jelent az érintett államok fogyasztóinak, a vállalkozásoknak pedig könnyebb és olcsóbb lesz a kijutás a japán piacra. A vámtarifák mellett egységes sztenderdeket és szabályozást is bevezet a megál lapodás, például a
