Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
129 Azt láttuk a korábbi évtizedekben, hogy mennyire szerencsétlen az, amikor értékes régésze ti leletanyagok nem a megtalálásuk szerinti területileg illetékes múzeum raktárát és kiállítását, gyűjteményét gyarapítják, hanem mondjuk, bekerülnek egy országos múzeumba, és aztán hosszú évekig vagy évtizedekig nem lehet azokat a műtárgyakat látni. Ezt n yilvánvalóan annak tudatában mondom, hogy minden műtárgy nem kerül ki állandó kiállításra, de mégiscsak a későbbi tudományos munka és az ismeretterjesztő munka szempontjából is fontos, hogy lehetőleg ott legyenek a műtárgyak, ahol megtalálják őket. Tehát a területi illetékesség ezért fontos, és az, hogy a területi illetékesség nem fog sérülni, az nagyon helyes, nagyon üdvözöljük a kormánynak azt a szándékát, hogy ehhez a kérdéshez nem nyúl hozzá. Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalóan azt tudom önöknek m ondani, hogy az a törekvés, hogy legyen egy koordináció a régészeti munkák, kifejezetten a nagyberuházások esetében legyen egy koordináció a régészeti munkák feladatellátását tekintve, és az a törekvés, hogy legyen további gyorsítás a magyar gazdaság érdek eit figyelembe véve, de mindez úgy történjen meg, hogy a régészszakmai szempontok ne sérüljenek, az helyes, ez, azt gondolom, a kormánypárti frakciók részéről támogatható. Ezért én is arra kérem képviselőtársaimat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot szavazatukkal szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Hegedűs Lorántnénak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képvise lőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor egy előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán vitázunk, illetve kialakítjuk az álláspontunkat, akkor a legalapvetőbb kérdés, amit mindig meg kell vizsgálnunk , az, hogy kinek használ, kinek az érdekében lett benyújtva az adott törvényjavaslat, milyen szempontok érvényesülnek benne, és az valójában miért is lenne jó a magyar nemzetnek, a magyar államnak, vagy éppen miért nem jó. Ha megnézzük, hogy az előttünk fe kvő törvényjavaslatban melyek a legfőbb pontok, amelyek módosítják az eredeti törvényt, így például a beruházó beruházása idejének a csökkentése, az, hogy a régészeti tevékenység elvégzésére jogosultak körét hogyan módosítják, hogy a feltárásra alkalmatlan időt hogyan próbálják alkalmassá tenni, hogy a közbeszerzési eljárásokat hogyan próbálják enyhíteni például a gépi földmunkára vonatkozóan s a többi, illetve tulajdonképpen maga az is, hogy ki lehet a beruházó, mit nevezünk nagyberuházásnak, mit neveztünk eddig nagyberuházásnak a törvény szerint, illetve hogymost mit fogunk annak nevezni. Hogyha ezek alapján megvizsgáljuk ezeket a kérdéseket, azt kell hogy mondjam, hogy összességében úgy tűnik, hogy az örökségvédelem csak nyűg a kormányzat számára, valójáb an nem akarják megvédeni azt a mindannyiunk számára meglévő, még meglévő nemzeti örökséget, amit lehet, hogy most, jelenleg még a föld takar, és az véd meg egyedül, de a kormányzatnak nem célja, korábban sem volt az, de őszintén megmondom, hogy korábban, a 2014es, a 2016os vagy más módosítások kapcsán azért még - legyen ennyire önkritikus, államtitkár úr - még próbálták valahogy becsomagolni ezeket a törvénymódosításokat, példáulbürokráciacsökkentésnek hívták, vagy pedig olyan eufemisztikus kifejezéseket használtak, mint hogy fogalmi korrekció, amikor hasonló értelemben, hasonló irányultsággal, ahogyan egyébként az előzőekben is hallhattuk más képviselőtársamtól, hogy ilyen módon történtek meg ezek a törvénymódosítások, mindig egy irányba mutattak, tehát h ogy mi jó a beruházónak, mi az az érdek, amit ki kell szolgálnia önök szerint a törvényjavaslatnak, mindig egy irányba mutattak, de legalább volt valamifajta csomagolás, és ezek köré rendkívül szép, romantikus mondatokat pakoltak kormánypárti képviselőtárs aim, olyanértelemben, hogy az önök számára mit jelent a kulturális örökség védelme, a régészeti
