Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 25. hétfő - 63. szám - Dr. Varga László (MSZP) - a pénzügyminiszternek - „Hogyan hat a beruházások drágulása az önkormányzatok pénzügyi helyzetére?” címmel - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1054 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Varga László képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Hogyan hat a beruházások drágulása az önkormányzatok pénzügyi helyzetére?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtár saim! Ahogy arra a Pénzügyminisztérium gyakran hivatkozik, a magyarországi beruházásokat egyre inkább jellemzi a munkaerőhiány, az építőipari árak drasztikus emelkedése, ebből következőleg a költségvetések elszállása. Megjegyzem, hogy egyébként ez a magánb eruházásokat is egyre inkább jellemzi. Egyegy beruházásnál a hiányzó anyagi forrást ugyanakkor a kormánynak könnyebb pótolni, mint akár egy helyi önkormányzatnak. Sajtóhírek szerint ugyanis egyre több uniós forrással érintett önkormányzati fejlesztés kerü lt nehéz helyzetbe, mivel a költségek folyamatos emelkedése miatt a települések nem tudják előteremteni a szükséges pluszforrást. Egyegy ilyen helyzetben a települések több út közül választhatnak. Az első nyilván az, hogy hitelt vesznek fel, adott esetben , másodikként, gondolhatnak arra, hogy sajnos törölni kénytelenek a beruházást, harmadikként azért megemlítem, hogy bizonyos esetekben a kormány biztosít pluszforrásokat, de ezt sokszor későn, csúszva teszi. Mondhatnék ilyen esetet például Miskolcon is, ah ol a „Modern városok” program egyes fejlesztései négy év alatt épphogy eljutnak abba az állapotba, hogy elinduljanak. És ezekben az esetekben is felfedezhető a drasztikus elszállása a költségeknek. (13.10) Nyilván a jelenlegi uniós költségveté si ciklus a végéhez közeledik, így egyegy olyan beruházás, amelyet le kell mondania egy önkormányzatnak, adott esetben a forrás végleges elvesztésével fenyeget. Mindezekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat: az elmúlt években hány helyi önkorm ányzat jelezte a kormánynak, hogy uniós forrással érintett fejlesztést kénytelen törölni? Másodikként pedig: mennyivel emelkedett az önkormányzatok adóssága 2016 óta? Várom válaszát. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszön öm szépen. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter képében Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Parancsoljon! CSERESNYÉS PÉTER inno vációs és technológiai minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nehéz azzal mit kezdeni, amikor a szocialisták aggódnak a magyar önkormányzatok pénzügyeiért. Hisz az önök kormánya volt az, amelyik adósságba hajszolta és ellehetetlenítette (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP és a DK soraiból.) a települési önkormányzatokat, és 2010 után a FideszKDNPkormány volt az, amely segítséget nyújtott nekik. A 2002 és 2008 között felhalmozott, tessék figyelni, 1300 milliárd forintnyi önkormányzati adósságállományt 2011 és ’14 között teljes mértékben konszolidáltuk. Több mint 2 ezer települést mentettünk meg így a csődközeli helyzettől vagy magától a csődtől. Csak viszonyításképpen felhívnám rá a figyelmet, hogy ez a konszolidált adósságállomány közel azonos azoknak a fejlesztési forrásoknak az összegével, amelyeket a terület- és településfejlesztési operatív program keretei között elsősorban önkormányzati fejlesztésekre biztosítottunk. Úgy gondolom, e téren is j obban teszi az ellenzék, önök ezen belül, ha önvizsgálatot tartanak. Ami az általános építőipari áremelkedés következményeit illeti, ön nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy csak két út áll az önkormányzatok előtt. A kormány számos lehetőséget biztosít ott e
