Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 25. hétfő - 63. szám - Dr. Oláh Lajos (DK) - a miniszterelnöknek - „Mikor érjük utol Romániát?” címmel - ELNÖK: - DR. OLÁH LAJOS (DK): - ELNÖK:
1055 jelenség, állapot kezelésére. Lehetővé tettük például, hogy a közszféraszervezetek pályázatai esetében az uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogatható legyen, vagy lehetőség van arra is, hogy az érvényben levő szabályo zásnak megfelelően az önkormányzatok módosítsák a műszaki tartalmat, így csökkentve a költségeket, ám mégis teljesítve a projekt fő célkitűzéseit. Ebből is látszik, a kormány minden segítséget megad a projektek végrehajtóinak ahhoz, hogy terveiket, vállalá saikat véghez vigyék és sikeres fejlesztéseket hajtsanak végre, mert önökkel ellentétben mi valóban az élhető települések és a sikeres önkormányzatok Magyarországának építésén dolgozunk. A magyar gazdaság teljesítményének és a magyar családok életminőségén ek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) további javítását szolgálja a „Modern városok” program és a „Magyar falu” program is, ami főként hazai forrásokból valósul meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypá rtok soraiban.) Dr. Oláh Lajos (DK) - a miniszterelnöknek - „Mikor érjük utol Romániát?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Oláh Lajos képviselő úr, a DK képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mikor érjük utol Romániát?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Varga Mihály pénzügyminiszter úr képében Tállai András államtitkár úr válaszol. Parancsoljon! DR. OLÁ H LAJOS (DK) : Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hallom, 2030ra szeretnénk utolérni Ausztriát. Az elmúlt nyolc év növekedési adatai alapján azonban ez csak 2076ra sikerülhet. Ahhoz, hogy 2030ra érjük utol, éves átlagban 11,6 százalékos magyar növekedés kellene. Térjünk vissza a valóság talajára! A gazdasági teljesítményt tekintve 2010ben még az Unió öt tagországa volt mögöttünk, azóta Lettország beért, Litvánia és Lengyelország megelőzött minket. Magyarország hét régiója közül négy - azaz négy - régió tartozik az Európai Unió legszegényebbjei közé, míg a nyolc román régióból csak kettő. Bukarest és környéke már megelőzte a magyar központi régiót, benne a fővárossal. Erdély fejlettebb, mint a teljes Budapesten kívüli Magya rország. Egyéni fogyasztásban az országok jólétét mérik, 2010ben szintén öt tagországot előztük meg, azóta a három balti ország, sőt Románia is elénk került. Mögöttünk már csak Bulgária van. Míg azonban nálunk ez a mutató lényegében stagnál, a bolgároknál ugrásszerűen emelkedett, államtitkár úr. Az egészségügy helyzetét tekintve idén már csak Romániát előzzük meg, azt is csak éppen. Tavaly még további három ország volt mögöttünk, 2008ban pedig Európa középmezőnyébe tartoztunk, megelőzve Írországot, Olaszo rszágot és éppen csak lemaradva a britektől. Nem az a hazafiság, ha merünk nagyot álmodni, hanem ha ambiciózus, de reális, elérhető célokat tűzünk ki magunk elé. Önök politikai álomvilágba ringatták az országot, ám kilenc év alatt semmivel sem kerültünk kö zelebb az európai átlaghoz, viszont brutálisan leszakadtunk szomszédainktól, regionális versenytársainktól. Az európai magyarok azonban megérdemlik, hogy hazájuk ne az Unió szegényháza legyen. Kérdezem ezért miniszterelnök urat, államtitkár urat: milyen te rvei vannak a kormánynak arra, hogy megint utolérjük Romániát? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Államtitkár úr, parancsoljon!
