Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
476 áll szemben, ki úgy, ki így keresve a megoldást. Minket, magyarokat felkészületlenül fog érni ez a változás, mert önök akkor is csak cinikusan megrántják a vállukat egy problémára, ha már itt áll a küszöbön. Tisz telt Képviselők! Súlyos árat fogunk fizetni - a mi gyerekeink, unokáink is, meg az önök gyerekei és unokái is. Ezt nem fogja megoldani, hogy Áder János két fideszes alkotmánymódosítás szentesítése között beszél egy kicsit a környezetvédelemről; itt azonnal i intézkedésre lenne szükség. Nagyon nagy kár, hogy önök ebben nem partnerek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Oláh Lajos képviselő úr. A következő hozzászóló az MSZP képviselőcsoportjából Varga László képviselő úr. DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már a vezérszónoki felszólalások is rávilágítottak arra, de itt az előbb elhangzottak is, hogy nyilván egy olyan kérdésről van szó a klímaváltozás e lleni küzdelem kapcsán, ami olyan döntéseket igényel, amelyek sokszor az általános politikai logikát meghaladják, tehát nem közvetlen és rövid távú hasznokat vált ki egyegy döntés. Olyan döntések szükségesek, amelyek túlmutatnak egyegy négyéves ciklusnak a logikáján. Éppen ezért sokszor nagyon nehéz valódi tartalmat adni egyegy ilyen témában megfogalmazott stratégiának. (15.50) Azt gondolom, sokkal hamarabb szükség lett volna már egy ilyen stratégiára. El is hangzott, hogy utoljára 2008ban foglalkozot t ilyen témával érdemben az Országgyűlés, de ha már itt van, akkor szerintem nagyon fontos lenne - és nekem ez a vita tanulsága, vagy az én reakcióm erre ez , hogy milyen praktikus dolgokat lehet tenni ebben az ügyben, mik azok, amiket mi meg tudunk tenni , ami az egész ügy szempontjából, amit Magyarországon lehet tenni, csak egyegy szelet, hiszen ez nyilván túlmutat a határainkon, ugyanakkor eddig is voltak olyan javaslataim az elmúlt években, amelyek a környezetvédelem kapcsán, a légszennyezettség felszá molása kapcsán fontosak voltak, és beleilleszthetőek lennének akár egy cselekvési tervbe, ami ez alapján a stratégia alapján elkészül. Én a Sajó völgyében élek, itt él nagyjából 400 ezer ember, azt gondolom, az országnak azon a pontján, azon a területén, a hol mindig a legrosszabb légszennyezettségi adatok voltak, különösen abban a téli időszakban, itt januárrafebruárra gondolok elsősorban, amikor erről hírek is vannak. Most már nyilván máshogy megy az adatközlés, ezt mindenki tudja, de szerintem nem az a m egoldás, hogy nem beszélünk erről a problémáról, mert a helyzet valójában megoldásra vár. Akkor, amikor a légszennyezettségi adatokat nézzük, akkor mindig egy sötét terület, sötét folt volt ezen a bizonyos Magyarországtérképen a Sajó völgye. Ahogy átnézte m ezt a stratégiát, nagyon megijesztett az a kép, ami egybeesik ezzel, a légszennyezési adatokra szinte rávetíthető, hogy a klímaváltozás okozta felmelegedés is egyébként a következő bő 30 évben többek között ezt a területet érinti leginkább Magyarországon , és az ebből fakadó halálesetszámnövekedés is ezt a területet fogja érinteni. Ezért mondom azt, hogy szerintem nem várathat magára néhány intézkedés ebben a térségben. Döbbenetes és felháborító, hogy a Borsod megyeieknek, elsősorban a Sajó völgyében élők nek ilyen életminőségben kell élniük. Az egészségügy kapcsán elhangzott számtalan adat is bizonyítja, hogy a légszennyezés és a környezeti ártalmak kapcsán a halálesetek és az egészségkárosodások száma jelentősen magas ebben a térségben. Több javaslatot is megfogalmaztam az elmúlt években ennek kapcsán, hogy hogyan lehetne ez ellen küzdeni. Oláh Lajos képviselőtársam helyesen utalt arra, hogy egyébként az Európai Unió lehetőséget biztosítana arra, nagyon sok európai uniós forrás lenne arra, hogy a háztartás ok is elinduljanak egy olyan úton, ami fenntarthatóbbá teszi a működésüket, csökkenti a kibocsátásukat, és
