Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - BARTOS MÓNIKA (Fidesz):
472 Amiről viszont most beszélünk, a z nemcsak a bolygónk, hanem az emberi civilizáció, hiszen ha a NÉSről beszélünk, akkor az emberi civilizációról és rólunk van szó. Hiszen ahogy eltávolodtunk a természeti létalapjainktól, a víztől, a termőföldtől, a tájtól, úgy az alkalmazkodóképességünk is nagyrészt elveszett. Sajnos, a modern társadalmak civilizációs vívmányai, így a közműellátás, az élelmiszerellátás, az ipari tevékenységek, az infrastruktúráink rendkívül sérülékenyek a külső környezet változásaira, és ez független attól, hogy ezeket a változásokat mi magunk okozzuke vagy sem. Valóban, ha ezt az alkalmazkodóképességet elveszítjük, akkor már előtérbe kerülnek biztonságpolitikai kérdések is. Én azért örülök a mai vitának, képviselőtársaim, mert a kisebbnagyobb politikai csörtéktől eltek intve úgy látom, hogy egyetértünk nagyon sok mindenben. (15.30) Egyetértünk abban, hogy felelősek vagyunk azért a világért, amiben élünk, felelősek vagyunk azért a bolygóért, ami az otthonunk. És abban is egyetértünk, hogy ez egy me gosztott felelősség, mindenkire szükség van ahhoz, hogy sikereket tudjunk elérni. Ugyanez volt a tapasztalatom az elmúlt héten Brüsszelben, amikor részt vettem az ÁzsiaEurópa parlamenti partnerség 10. találkozóján. Ennek 2004 óta tagja Magyarország. Az ot t lévő képviselők 51 államot, két szervezetet, összességében a Föld népességének 60 százalékát képviselték. Ezen a találkozón is a klímaváltozás volt a fő téma. Azt érdemes megjegyezni, hogy Ázsia és a csendesóceáni térség szerepe kiemelkedő mind a klímav áltozás okai, mind pedig negatív hatásai tekintetében. Van egy kockázati index, a globális éghajlatváltozási kockázati index, és e szerint az index szerint a klímaváltozás által a világon tíz leginkább érintett ország közül négy - Mianmar, Fülöpszigetek, Thaiföld és Vietnam - DélkeletÁzsiában található. Sok képviselő ezen a fórumon felszólalt és elmondta, hogy milyen súlyos hatásai figyelhetők meg az éghajlatváltozásnak az országában. Például a bangladesi képviselő asszony elmondta, hogy 18 millió embert veszélyeztet közvetlenül a tengerek, óceánok vízszintjének emelkedése. Azért is tudtam velük együtt érezni, mert a Kárpátmedence is az éghajlatváltozás negatív hatásaira nagyon érzékenyen reagáló területek között van. Az is elmondható, hogy az éghajlati s érülékenység komplex elemzése alapján az éghajlatváltozás Magyarország településeit nem egyformán fogja érinteni, lényeges területi különbözőségek figyelhetők majd meg. Tehát ahogy Magyarország települései között, úgy a világ országai között is ez a különb ség megfigyelhető, és megfigyelhető is lesz. Itt szeretném képviselőtársaim elé hozni a fenntartható fejlődési célok rendszerét, amely 2015ben került elfogadásra. A vita első felében, amikor Áder János köztársasági elnök úr felszólalt, akkor őt Kőrösi Csa ba kísérte el, aki nagyon nagy szerepet játszott a fenntartható fejlődési célok kidolgozásban akkori ENSZnagykövetként. Azt tudjuk, akik ezzel a témával szoktunk foglalkozni, hogy a fenntartható fejlődési célok 17 fő célterületet és 169 célkitűzést foglal nak magukban. És miért is hozom ide a fenntartható fejlődési célokat? Két okból. Az egyik, hogy korábbi elemzések szerint a párizsi megállapodás végrehajtását célzó, a tervezett, nemzetileg meghatározott vállalások legalább 154 fenntartható fejlődési alcél hoz kapcsolódnak, azokhoz igazodnak a 169ből. Ebből látszik, hogy a párizsi megállapodás végrehajtása és az azt szolgáló, ahhoz igazodó NÉS2 nem elválasztható a fenntartható fejlődési célok végrehajtásától, és ahogy Bencsik János alelnök úr is elmondta, a NÉS 2nek a fenntarthatóság felé való átmenet feltételrendszerének kell megfelelni. A második dolog, amiért a fenntartható fejlődési célokat idehoztam, az pedig az, hogy korábban utaltam rá, hogy Magyarország települései sem rendelkeznek ugyanolyan adot tságokkal, feltételekkel, nem ugyanolyan módon lesznek kitéve az éghajlatváltozás hatásainak, és ugyanígy a világ országai sem. És ami nagyon jó a fenntartható fejlődési célok megközelítésében, az az, hogy mindenkit cselekvésre ösztönöz. De azt is kifejezi , hogy mindenki a saját útját kell hogy járja, a saját
