Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2017. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke
434 Az Állami Számvevőszék 2017ben is nagy hangsúlyt helyezett a folyamatos társadalmi tájékoztatás, valamint intézményünk átláthatóságára. Munkájáról a magyar nyelvű médiában több mint 7 ezer hír, hivatkozás jelent meg, továbbá maga a saját hírportálján kiadott több mint 2 ezer cikket, tájékoztatást, biztosította ezáltal tevékenységének átláthatóságát. Az ÁSZ proaktív munkáját és átlátható tájékoztatási tevékenységét a lakossági felmérések is visszaigazolják. Az egyik nagy közvéleménykutató cég néhány h ete lezárult reprezentatív kutatása arra világított rá, hogy a magyar társadalomban az elmúlt három évben szignifikánsan emelkedett az Állami Számvevőszéket és annak tevékenységét ismerők aránya, valamint egyre többen bíznak a számvevőszéki megállapításokb an. Ehhez a 2017es év eredményei is hozzájárultak. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék 2017. évi beszámolójában is fogalmazott meg a tájékoztatónkban is megtalálható felvetéseket az ellenőrzési tapasztalatai és elemzési következtetései alapján. Összesen 14 felvetést tettünk egyes közpénzügyi területek további fejlesztése, kockázatai csökkentése érdekében. A felvetések a nemzeti vagyonnal való felelős, rendeltetésszerű gazdálkodás biztosítását, az állammenedzsment erősítését, a közpénzekkel, közva gyonnal való gazdálkodás átláthatóságának növelését, a bürokráciacsökkentést, valamint az önkormányzati eladósodás megelőzését, hatékony kezelését szolgálják. (12.40) A felvetések kitérnek az államháztartás ellenőrzési rendszerének további erősítésére is . Az államháztartási törvény az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása érdekében az államháztartás ellenőrzési rendszerében három területet nevesített: az államháztartás belső kontrollrendszerét, az úgynevezett kormányzati ellenőrzési szintet, valamint a külső ellenőrzést. Ez a három terület az államháztartás három védelmi vonala. Az első védelmi vonal az államháztartás belső kontrollrendszere és az azt magába foglaló belső ellenőrzés. A második a kormányzati, önkormányzati felügyelet és ellenőrzés. A harmadik védelmi vonal a független külső ellenőrzés, mint az Állami Számvevőszék álta l végzett ellenőrzés. A Számvevőszék ellenőrzési mandátuma széles körű. Olyan intézmények gazdálkodásának, működésének ellenőrzésére is jogosult, amelyek maguk is végeznek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet. Ilyen intézmények ellenőrzése eredményeként az ÁSZ a lehető legnagyobb hatást képes elérni a közpénzekkel való szabályszerű, felelős és fegyelmezett gazdálkodás előmozdítása érdekében, hiszen az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek eredményei - azáltal, hogy az ellenőrzők tevékenysége szabályszerűbbé , hatékonyabbá és átláthatóbbá válik - közvetetten hasznosulhatnak az ellenőrző szervezetek által az ellenőrzöttek működésében is. Mindezek alapján az Országgyűlésnek benyújtott beszámolójában az ÁSZ felvetette az államháztartás ellenőrzési szintjeinek szo rosabb koordinációját. A belső ellenőrzés mint első védelmi vonal és az ÁSZ mint harmadik védelmi vonal közötti szorosabb kapcsolat kialakítása felveti a második védelmi vonalba tartozó kormányzati ellenőrzési és felügyeleti szervek, mint a Kehi, a Kincstá r, a fővárosi és megyei kormányhivatalok és az ÁSZ közötti kapcsolatrendszer és koordináció jogszabályi keretei kialakításának szükségességét az ellenőrzési feladatok hatékonyságának javítása érdekében. Egy másik felvetésünk a belső ellenőrzési rendszerek erősítéséhez kapcsolódik. Az Állami Számvevőszék alapfeladata ellátásának során ellenőrzi a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének kiépítettségét és működtetését, mivel nagy hangsúlyt helyez a szabályos működést és gazdálkodást megalapozó, valami nt a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer értékelésére. Emlékeztetőül hívom fel a figyelmet, hogy Magyarország a 2004es európai uniós csatlakozás keretében kötelezte el magát abban az irányban, hogy az állammenedzsmentr endszerben a belső kontrollrendszerre áttér, annak irányítási rendszerét átveszi, és bizony a mai napig is még ebben komoly fejlesztési területek maradtak.
