Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2017. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke
435 Az Állami Számvevőszék a központi költségvetési terület tekintetében a zárszámadás ellenőrzése során értékeli évről évre a belső kontrollrendszert ennek megfelelően. Ezek az ellenőrzéseink több intézménycsoportban tártak fel hiányosságokat, szabálytalanságot az elmúlt években. Tapasztalatai alapján az ÁSZ a 2017. évről szóló beszámolójában felvetette, ho gy érdemes lenne szorosabb kapcsolatot teremteni az ÁSZ és a belső ellenőrzés jogintézménye között, ezzel is növelve a belső ellenőrzések hatékonyságát. Örömmel vettük, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottsága által már támogatott határozati javaslat támo gatja e felvetésünk gyakorlati megvalósítását. A közpénzügyi ellenőrzések hatékonysága szempontjából rendkívül lényeges témával kapcsolatban ezúton is szeretném hangsúlyosan felhívni a figyelmet, hogy a közpénzekből gazdálkodó szervezetek számára a belső k ontrollrendszerek kiépítését és működését, illetve a korrupciós kockázatok kezelését jogszabályok, valamint kormányrendelet írja elő. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési szerv vezetője, tekintettel a költségvetési szerv működési folyamatára és sajátossága ira, köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezetek belső kontrollrendszerét. A költségvetési szervek vezetőinek a felelősségét tehát törvény írja elő, továbbá évente írásban nyilatkozniuk is kell a belső kontrollrendszer szabályszerű kialakí tásáról és működtetéséről. Például említhetem, hogy az elmúlt években az Állami Számvevőszék számos egészségügyi gazdálkodó szervezetet ellenőrzött. Ezek között voltak központi költségvetési intézmények, illetve állami és önkormányzati fenntartású, gazdasá gi társaságként működő szak- és járóbetegellátó intézmények. A több tucat elvégzett ellenőrzésünk közös tapasztalata, hogy az ellenőrzött szervezetek döntő többségénél a vezetők nem alakították ki megfelelően a korrupciós veszélyek ellen védettséget bizto sító belső kontrollrendszert, ami veszélyeztette az érintett egészségügyi gazdálkodó szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Természetesen ez a múzeumok tekintetében és más egyéb intézmények esetében is, ahogy a jelentéseink erre részletesen ki térnek, ez egy szélesebb körű hiányosság, az önkormányzati szféra, jegyző, polgármester szempontjából való felelősség kérdésére is kiterjed. Több mint 15 ezer szervezet, részben intézmény, önkormányzat, részben pedig gazdasági társaságok részére is kiterje dnek ezek a kötelmek. Tehát ez egy széles körű védelmi vonal, ha működik, akkor ezáltal Magyarország versenyképessége is javul. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ÁSZ a jelentéseiben korrupciós veszélyekre és nem ténylegesen bekövetkezett korrupciós bűncselek ményekre hívta fel a figyelmet, a Számvevőszék ugyanis nem nyomozó hatóság. Ezt gyakran a tisztelt képviselők is félreértik vagy félreértelmezik, és úgy kommunikálják, hogy az ÁSZ korrupciót tárt fel például az egészségügyi ellátórendszerben vagy egyéb, eg yes más intézményekben. Ez így nem igaz. Azt ugyanakkor alá kell húzni, hogy abban a gazdálkodó szervezetben, ahol a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító - egyébként a törvényben is előírt - integritáskontrollokat nem alakították ki megfelelően , nagyobb eséllyel fordulhat elő rendeltetésellenes közpénzfelhasználás, és így növekedhet ténylegesen a korrupció veszélye is. Általános ellenőrzési tapasztalatunk továbbá, hogy a jelenlegi gazdálkodási és szabályozási követelményeknek a kis méretű közint ézmények, köztulajdonú gazdasági társaságok jellemzően nem tudnak megfelelni, és ez az önkormányzatokra is igaz. Az egyre összetettebb szabályozási környezetben egy új fogalommal is ezért célszerű megbarátkoznunk, az úgynevezett belső szabályozás méretgazd aságossága fogalmával. Ez azt jelenti, hogy ha egy költségvetési szerv vagy egy állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság nem rendelkezik jelentős erőforrásokkal belső szabályzatai működése folyamatos naprakészen tartására, akkor a napi működé se során törvénytelenségek jelennek meg. Ebből adódóan náluk a közvagyon és a közpénzek törvényes, átlátható és elszámoltatható felhasználása nem biztosított. A szabályok betartása tehát alapkövetelmény. Úgy vélem, ezen belül Magyarország versenyképessége valóban alapvetően három ponton nyugszik, amire most külön is szeretnék kitérni. Egyrészt folytatni kell az adóbeszedés hatékonyságát fejlesztő programokat, amelyekre támaszkodva
