Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
425 bizonyára sokan azt gondolják önök közül, beszéljünk, amit csak akarunk. Az önök családja már olyan gazdag, hogy a várható bajokból n em éreznek meg semmit. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Van egy rossz hírem: nincs az az összeharácsolt pénz, ami megvédené az önök gyermekeit és unokáit a várható klímakatasztrófától. Persze, elmehetnek az országból, benzinfaló 20 milliós BMWvel v agy akár 17 milliárdos magánrepülőn, de a Földet nem hagyhatják el. Higgyék el, sokkal könnyebb most gondolkozva cselekedni, mint pár évtized múlva harcolni egy pohár vízért! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Rétvári Bence: Hol az MSZP? - Dr. Fónagy János : Most kellene az MSZPnek tapsolni, de fájdalom, nincsenek itt!) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! (Moraj a kormánypártok soraiból. - Mozgás.) Folytatjuk munkánkat. Megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokána k. Egyben kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni és csendben hallgatni. Öné a szó. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ugyan már 2018at írtunk, de a NÉS elfogadásának állandó halogatása miatt megállt az óra 2014ben. Ekkor még azzal büszkélkedett a stratégia, hogy a 2014es adatok szerint Magyarország 48 százalékkal alacsonyabb ühgkibocsátással rendelkezik, mint az ENSZ éghajlatváltozá si keretegyezményébe foglalt bázisévben, és 40 százalékkal alacsonyabb az ühgkibocsátás, mint 1990ben. Ugyanakkor az Eurostat legutóbbi, az EUtagállamok 2017. évi energetikai eredetű széndioxidkibocsátásairól szóló becslése szerint Magyarországon 6,9 százalékkal nőtt a kibocsátás az előző évhez képest. A széndioxidkibocsátás tekintetében pedig 2015től évente átlagosan 5,6 százalékos növekedés könyvelhető el, amely meghaladja a hazai GDP ez idő alatti 24 százalékos növekedési ütemét. Vagyis a magyar karbonintenzitás romlik, fenntarthatatlan pályát mutat. Ez a tény világossá teheti mindenki számára, hogy a NÉS2 elavult, más helyzetre tervezték, mint amely megalkotása után előállt. Egy növekvő pályán teljesen más a feladat, mint egy korábban csökkenés t mutatón. Akár ezen a ponton rövidre is zárhatnám a mondandóm, kérvén a tisztelt Országgyűléstől, hogy a kormányt kérje fel új, a megváltozott helyzethez igazodó stratégia elkészítésére. Így én most egy új stratégiához, ami valóban ambiciózus és előremuta tó, szeretnék hozzájárulni. Először is egy fontos szemléleti kérdésre hívnám fel a figyelmet, és kérném is ennek a határozati pontnak a módosítását. A határozati javaslat 2.1. pontja a következőket fogalmazza meg: „Az éghajlatváltozás egyike azoknak a körn yezeti, társadalmi, gazdasági kihívásoknak, amelyek közvetlenül befolyásolják az emberek létfeltételeit és életminőségét, veszélyeztetik a természeti erőforrások és ökoszisztémaszolgáltatások készleteit és minőségét, károsítják az épített környezetet és i nfrastruktúrát, akadályozzák a kiemelt közszolgáltatásokhoz történő biztonságos és zavarmentes hozzáférést. A fenti hatások összessége miatt az éghajlatváltozás jelentős akadályát képezi a fenntartható fejlődésnek.” Nos, tisztelt képviselőtársaim, talán má soknak is feltűnik az a visszásság, hogy egy olyan problémával állunk szemben, amelyet mi okoztunk, és ahelyett, hogy a magunk helytelen viselkedését ostoroznánk, önmagunkat utasítanánk helyes cselekvésre, az éghajlatváltozást hibáztatjuk. (12.00) A jav ítás így hangozhatna: az éghajlatváltozás további romlásának megelőzése az éghajlatváltozás hajtóerőinek - így a túlzott fogyasztási igényekből származó növekvő primeranyagfelhasználásnak és üvegházgázkibocsátásnak, továbbá az ökoszisztémák lerontásának - sürgős kezelését igényli, az emberi társadalom alapvető létfeltételeinek biztosítása érdekében.
