Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter, a napirendi pont előadója:
412 Szeretném hozzátenni, hogy az említett klímapolitikai pályán haladva hazánk építhet az eddigi nagyarányú kibocsátáscsökkentési eredményekre, és tovább fokozhatja a magyar energiamix tisztaságát, karbonsemlegességét is . Magyarország versenyképességét még az anyag- és szennyezéskorlátok szigorodó feltételrendszere is tovább erősítheti azáltal, hogy további impulzusokat ad az innovációnak, és új, innovatív technológiák révén ezen előírásoknak előbb tud megfelelni, mint ve rsenytársai. Ezek a szektorális technológiai innováció fellendülésének, továbbá az exportképes alternatív, hatékonyabb megoldások felé való elmozdulásnak az előidézői is lehetnek. Mindezen célok megvalósításában Magyarországot az Európai Unió kibocsátásker eskedelmi rendszerének keretein belül több pénzügyi mechanizmus is segítheti. Ezen forrásokból 2021 és 2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek, amelyek megfelelő kiválasztása jelentős mértékben elősegítheti a ha zai energiarendszer fejlesztését, karbonsemleges és tiszta energiákra történő átállását, ugyancsak növelve ezzel hazánk versenyképességét. Ráadásul 2020tól minden tagállam számára elérhetővé válnak az új Innovációs Alap forrásai is. Ennek keretében lehető ség nyílik arra, hogy támogassuk a megújuló energia, a széndioxidleválasztás és tárolás, valamint az alacsony kibocsátású ipari innováció nagymértékű demonstrációs projektjeinek megvalósíthatóságát. Bízom benne, hogy az ország innovációs ereje hozzásegí thet bennünket ahhoz, hogy minél több sikeres magyar pályázati projekt szülessen, megvalósításukkal pedig olyan, a legkorszerűbbnek számító létesítmények épüljenek Magyarországon, amelyek működtetésével hasznos tapasztalati tőkére tehetnénk szert a további beruházások esetében. Lényeges, hogy a beruházásokhoz szükséges források nem biztosíthatók kizárólag EUs vagy tagállami támogatásokkal. Ezért elengedhetetlen, hogy a piaci vállalkozások, a magánbefektetők számára is vonzóbbá tegyük a bekapcsolódást ebbe az átalakulásba. A párizsi megállapodás úttörő jelentőségű abban is, hogy célul tűzi ki a pénzügyi források áramlásának összhangba hozását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésé re irányuló erőfeszítésekkel. Ez a cél a teljes nemzetközi pénzügyi szektor bevonását teszi szükségessé a klímabarát folyamatok megfelelő támogatása érdekében. A klímafinanszírozás kapcsán fontos kiemelni azt a párizsi megállapodásban is szereplő előírást, miszerint a fejlett országoknak vezető szerepet kell játszaniuk a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni cselekvéseinek a támogatásában. Magyarország szempontjából ez egyben nemzetbiztonsági előnyökkel is jár. Az éghajlatváltozás ugyanis olyan jelenség, ami felerősíti a már meglévő globális problémákat, például az éhínséget, valamint az olyan jelenségeket, mint a migráció. Megfelelő és átgondolt klímafinanszírozási lépésekkel csökkenthető az éghajlatváltozásnak az ökoszisztémára, a világgazdaságra és a t ársadalomra gyakorolt negatív hatása, és elősegíthető, hogy az Európába vándorlás helyett a helyben eredményes beavatkozások kerüljenek előtérbe a fejlődő országok előtt álló kihívások kezelésében. Mindezen túlmenően, szorosan kapcsolódva az eddig elhangzo ttakhoz, mindenképpen szükséges szót ejtenem arról, hogy a párizsi megállapodás aláírása és hazánk általi ratifikálása következtében nemcsak a nemzeti éghajlatváltozási stratégia megújítása vált elkerülhetetlenné, hanem szükséges egy új energiastratégia me galkotása is a fogyasztó- és klímabarát energiaszektor létrehozása érdekében. Abban a nyolc évben, ami eltelt a nemzeti energiastratégia Országgyűlés általi 2011es elfogadása óta, olyan jelentős globális energiapiaci és klímapolitikai változások történtek , amelyek előrevetítik az európai és ezáltal a hazai energiapiac jelentős átalakulását, és indokolják egy új energiastratégia megalkotását. A hazai fogyasztók energiaellátásbiztonságának növelése, a megfizethető árú, tiszta energia biztosítása, az Európai Unió 2030as céljainak teljesítése, valamint a párizsi megállapodásból és a
