Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter, a napirendi pont előadója:
413 „tiszta energia minden európainak” javaslatcsomagból fakadó tennivalók végrehajtása és az energetikai innovációban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználása ugyanis csak költséghatékony és alacsony üvegházgázkibocsátású technológiák elterjedésén keresztül valósulhat meg. A villamosenergiatermelés üvegházgázintenzitásának csökkentésében a nukleáris erőművi termelés szinten tartása mellett kulcsszerepe van a megújuló és a z alacsony széntartalmú termelés terjedésének is. (11.00) Magyarország ezáltal megtarthatja az alacsony kibocsátásintenzitását. Tanúi lehetünk egy napelemforradalomnak Magyarországon. A napenergia hasznosításának gyors felfutására számítunk a köv etkező években, a távhőszolgáltatás megújuló energiaforrásra való átállítása is megkezdődött, a paksi beruházás pedig nemcsak a hazai energiaellátás biztonsága miatt fontos, hanem a klímabarát energiaszektor létrehozása szempontjából is. Elmondható tehát, hogy az energiaszektor klímabarát átalakítása is hosszú távú célunk, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosításával, ellátásbiztonságunk további erősítésével és az energetikai innovációban és a klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési leh etőségek kihasználásával. Tisztelt Országgyűlés! A második nemzeti éghajlatváltozási stratégia a korábban elhangzottak figyelembevételével háromszintű célrendszerre épül: az átfogó, a tematikus és a specifikus célok rendszerére. Az átfogó célok, vagyis a f ennmaradás és a tartamos fejlődés egy változó világban, valamint az adottságaink, korlátaink és lehetőségeink megismerése adják a stratégia alappilléreit. Az átfogó célok részletesebb, szakterületi kifejtését a tematikus célok foglalják össze, ezek a dekar bonizáció, az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata, az alkalmazkodás és felkészülés, valamint az éghajlati partnerség kialakítása. A specifikus célok pedig meghatározzák az egyes ágazatokra vonatkozó célértékeket és az ehhez tartozó időtávot. A máso dik nemzeti éghajlatváltozási stratégiában megfogalmazott célok megvalósításának egyik fontos záloga a további stratégiai dokumentumokban lefektetett célokkal való szoros összhang. A stratégia cél- és eszközrendszere ilyen módon lehetővé teszi az uniós pén zügyi források éghajlatvédelmi célú felhasználását. Erre példaként említhetem az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodás érdekében született környezeti és energiahatékonysági operatív programot, amelynek révén a megyei éghajlatváltozási platformok irányításával megyei szinten is létrejöttek klímastratégiák. Ezen túlmenően, ugyancsak ezen operatív program keretében a települési klímastratégiák közel 3 millió magyar honfitársunkat fogják majd elérni. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés al elnöke foglalja el.) A második nemzeti éghajlatváltozási stratégiában foglalt, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló hazai dekarbonizációs útiterv és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást elősegítő nemzeti alkalmazkodási strat égia az Európai Unió közös klímapolitikai céljainak eléréséhez is hozzájárul, előrejelzések készítésével és előremutató intézkedések megfogalmazásával. A dekarbonizációs útiterv végrehajtása az Európai Unió 2030as klíma- és energiapolitikai keretrendszeré hez is kapcsolódik. Az útiterv végrehajtásával Magyarország a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét megteremtése és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjait egyaránt figyelembe vevő pályán fokozatosan átté r az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra. Az útiterv alapján az áttérés elsődleges hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségnek való megfelelés szándéka, hanem a fenntartható fejlődés nemzetstratégiai céljainak elérése, különösen a
