Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - DR. ÁDER JÁNOS köztársasági elnök:
409 Másodszor: a már működő rendszerek átalakítása. Példánk a közösségi közlekedés. Elsőként a városi, majd a városközi közlekedést kell átalakítanunk. Az elektromos közlekedés fejlesztése nemcsak a városlakók életminőségét javítja, de jelentős kibocsátáscsök kentéssel is jár. Harmadszor: új termelési és fogyasztási formák kialakítása, körforgásos gazdaság kiépítése. A cél, hogy minél több hulladékból újrahasznosítható nyersanyag legyen. Ennek révén nemcsak a környezeti terhelést csökkentjük, de jóval kevesebb új erőforrást kell felhasználnunk. Így a természet az általunk kölcsönvett, felhasznált erőforrásokat pótolni tudja. Mik azok a körülmények, amelyek megalapozottá tesznek egy nagyratörő klímastratégiát? Az Országgyűlés tíz évvel ezelőtt fogadta el a mostan i javaslat elődjét. Nézzük, mi történt azóta! Az elmúlt tíz évben 86 százalékkal csökkent a napelemmel termelt áram költsége. A Bloomberg elemzői további közel 70 százalékos költségcsökkentést jósolnak 2040ig. Tíz éve elektromos autót még nem láthattunk a z utakon, ma pedig 3 millió fut világszerte. Nem sok, mondhatják, de a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2030ra akár 200 millióra is nőhet az elektromos autók száma. Az energia tárolása is jóval olcsóbbá vált tíz esztendő alatt. A lítiumion os akkumulátorok ára 79 százalékkal csökkent, csak a tavalyi évben 24 százalékkal. A pénzügyi források átáramlása a hagyományos fosszilisenergiatermelésből a szél- és napenergiaiparba az elmúlt évtizedben látványosan felgyorsult. 2016ban a világon már t öbb naperőművi kapacitás épült, mint szénerőművi. Tisztelt Országgyűlés! Magyarországnak ma oka és lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. Nemcsak azért, mert mi, magyarok itt a Kárpátmedencében, a hogy az imént utaltam rá, hatványozottan érezzük a klímaváltozás hatásait, és nemcsak azért, mert az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások miatt jobb induló pozícióban vagyunk, mint más európai országok, hanem azért, mert Magyarország polgárai ezt v árják el tőlünk. Egy közvéleménykutatás szerint a magyarok 83 százaléka - 83 százaléka! - nagyon komoly problémának tartja a klímaváltozást. Akik így gondolkodnak, azok biztosan szövetségeseink lesznek a stratégia végrehajtása során, mint ahogy megyei jog ú városaink és fővárosunk már most szövetségesünk. Budapest két éve, a 23 megyei jogú város pedig két hete csatlakozott ahhoz a világméretű kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy 2050ig 80 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez Kaposvártól Szegedig, Győrtől Debrecenig részletes terveket kell készíteni a városvezetőknek. Tisztelt Országgyűlés! Sir Winston Churchill mondotta egykoron: „Mindig bölcs dolog előrenézni, de nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátunk.” Nézzünk há t messzebbre! Ne csak az önök előtt levő javaslat számait, százalékait, céldátumait lássák, nézzék inkább egy sikeresen megvalósított klímastratégia társadalmi hasznait! A legnagyratörőbb cél, hogy 2050re 1990hez képest 85 százalékkal csökkentsük széndi oxidkibocsátásunkat. Mit nyerünk, ha ezt az utat választjuk? Kevesebb károsanyagkibocsátást, aminek következtében tisztább lesz a levegő, ez már önmagában is jó hír. Ha tisztább a levegő, kevesebb lesz a légúti megbetegedés. Ne feledjék, a világon 3 mill ió, Magyarországon pedig 13 ezer ember veszíti el idő előtt az életét a légszennyezés miatt. Ha kevesebben betegszenek meg, az így megspórolt kiadásokat más egészségügyi ellátások fejlesztésére fordíthatjuk. Egy időben végrehajtott modernizációs fordulat p edig javítja a magyar gazdaság versenyképességét, új iparágak erősödnek meg, új munkahelyek jönnek létre. Mindez hatással lesz a fiatalok képzésére, oktatására is. Ne feledjék, Magyarország jó klímapozíciói már ma is jelentős bevételt hoznak a költségvetés nek. Kvótaeladásból tavaly körülbelül 20 milliárd forint, az idén pedig várhatóan több mint 70 milliárd forint bevételünk lesz. Végül a legfontosabb: beszédem elején azt mondtam, ma nem a bolygót kell megmenteni, hanem az emberi civilizációt. Nem a bolygót , hanem önmagunkat, gyermekeink és unokáink jövőjét. A kérdés, hogy nyugodtan nézhetünke gyermekeink és unokáink szemébe, hogy kelle pironkodnunk, kelle magyarázkodnunk. Ha helyes döntést hozunk, akkor ahogy Ferenc pápa kérte tőlünk, a Földet,
