Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter, a napirendi pont előadója:
410 amit a Te remtőtől kaptunk, nem vad pusztaságként, hanem édenkertként adhatjuk tovább. (Nagy taps. - Dr. Áder János visszatér a köztársasági elnöki páholyba.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm köztársasági elnök úr felszólalását. Most a napirendi pont előterjesztőjének nyitóbeszéde következik. Megadom a szót Palkovics László miniszter úrnak, az innovációért és technológiáért felelős miniszternek, a napirendi pont előterjesztőjének, aki beszédét a helyén mondja el. Köszönöm szépen. Miniszter úr, öné a szó, parancsoljon! DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A globális éghajlatváltozás az emberi társadalmat fenyegető veszély , amelynek részben társadalmunk mai működése az oka. Ahogy a betegségekkel kapcsolatos kockázatok elkerülésében, úgy a globális éghajlatváltozással kapcsolatban is kiemelt szerepet játszik a jó diagnózis, a megelőzés és a beavatkozás módja. Az Országgyűlés asztalán fekvő második nemzeti éghajlatváltozási stratégia vitájának megkezdését azért tartom kiemelt fontosságú fejleménynek, mert a globális éghajlatváltozás ügyére kíván választ adni Magyarország érdekei mentén. A stratégia tartalmazza ugyanis azokat a javaslatokat és lépéseket, amelyek az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez idehaza szükségesek. A nemzeti éghajlatváltozási stratégia elfogadása kulcsfontosságú. A benne foglalt intézkedések segítenek abban, hogy mérsékeljük a klímaváltozás hatás ait, megvédjük a magyar embereket a globális felmelegedés okozta veszélyektől, s megőrizzük és megóvjuk erdeinket, vizeinket, földjeinket, élővilágunkat, és hosszú távon is megfelelő életkörülményeket biztosítsunk Magyarország polgárai számára. (10.50) Ti sztelt Országgyűlés! Az éghajlati rendszer földi életünk elsődleges alakítója. Változása nem új keletű jelenség, hiszen a fokozatosan csökkenő és erősödő napsugárzás, valamint az erre adott légköri válasz - felmelegedés és hűlés - különböző mértékű cikliku sságát több százezer évre visszamenőleg igazolták már a klimatológusok és a geofizikusok. Ahogy szintén ismert a meleg és a hideg időszakok viszonylagos periodikusságának az élővilágra, köztük az emberi civilizációra gyakorolt hatása is. Azonban az ember m aga is egyre nagyobb hatást gyakorol bolygónk éghajlati rendszerének természetes folyamataira, és ezáltal ökológiai egyensúlyára. A népességrobbanás miatt fokozódó fogyasztás és élénkülő termelés szintén hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásán ak a növekedéséhez. A globális átlaghőmérséklet emelkedése okozta hatások pedig napjainkra már konkrét környezeti változásokban is tetten érhetők, ezért a globális szintű cselekvés elodázhatatlan. De mit is jelent ez pontosan a Kárpátmedence éghajlatára é s lakosságára nézve? A Föld jelenlegi átlaghőmérséklete a XX. századi átlagos hőmérsékleti értékhez képest 1 Celsiusfok körüli értékkel magasabb. Ez az érték a napi hőmérsékletingadozási adatokkal összehasonlítva látszólag nem tűnik magasnak. De gondolju nk csak arra, mennyiben változtatja meg az ember közérzetét, ha a testhőmérséklete egykét fokkal megváltozik. Mivel kell tehát számolnunk a jövőben a várható éghajlati jellemzők becslésére használt modellek alapján? Jelenleg az valószínűsíthető, hogy Magy arországon a globális folyamatok következményeként, minden eddigi és jövőbeni erőfeszítésünk ellenére is tovább fog emelkedni az átlaghőmérséklet. A jövő mérlegelésekor fontos azt is figyelembe vennünk, hogy a Kárpátmedence a fekvése és természetföldrajzi viszonyai miatt a bolygó átlagánál nagyobb mértékben van kitéve a klímaváltozás hatásainak. Habár az éghajlatváltozás és hatásainak hatékony kezelésében csak globális szinten érhető el reális eredmény, azonban arra lokális válaszokat is lehet és kell is a dni. E feladatok részét képezi az
