Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - DR. ÁDER JÁNOS köztársasági elnök:
408 Látva a veszélyt, három évvel ezelőtt Párizsban a világ vezetői megállapodtak, hogy mindent megtesznek azért, hog y a hőmérséklet két foknál ne emelkedjen nagyobb mértékben. Az elmúlt három évben azonban nemhogy nem csökkent a széndioxidkibocsátás, de még jelentősen nőtt is. Ha ezen az úton megyünk tovább, a Föld jelentős részét kietlen pusztasággá tesszük, annak mi nden drámai társadalmi, gazdasági, egészségügyi és politikai következményével. Tisztelt Ház! Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a Kárpátmedence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe. Rekordokat döntő árvizekre, hosszú he tekig tartó hőhullámokra számíthatunk a jövőben. Alkalmazkodnunk és védekeznünk kell. Jó okunk van hát egy ambiciózus stratégia megalkotására. Az induló pozíciója Magyarországnak ma még kifejezetten kedvező, hiszen azon 21 ország közé tartozunk a világban, amelyik 1990 óta úgy tudta növelni a nemzeti össztermékét, hogy közben a széndioxidkibocsátás csökkent. Ha az egy főre eső kibocsátást nézzük, akkor Magyarország az Európai Unióban a hatodik. A németeknek másfélszer, a hollandoknak közel kétszer akkora az egy főre eső kibocsátása, mint a mienk, az Amerikai Egyesült Államoké pedig három és félszer annyi. Üröm az örömben, hogy az elmúlt két évben sajnos Magyarországon is nőtt a széndioxidkibocsátás. Ambiciózus és következetesen végrehajtott klímastratégi ával azonban ezt a vargabetűt kiküszöbölhetjük. Ehhez folytatni kell a naperőművi kapacitások bővítését. Jó hír, hogy az elmúlt négy évben Magyarországon ez a teljesítmény minden esztendőben megduplázódott. Jó hír az is, hogy ma már állami támogatás nélkül is lehet, érdemes ilyen beruházásokat megvalósítani. Ha széndioxidmentessé, pontosabban: jórészt széndioxidmentessé akarjuk tenni energiatermelésünket - márpedig ez elemi feltétel, hiszen a károsanyagkibocsátás kétharmada ehhez a szektorhoz kötődik , akkor ma még nem mondhatunk le az atomenergiáról sem. A nap- és atomenergia együttes használata eredményezheti, hogy 2030ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka széndioxidmentes legyen. Ha valakinek szemernyi kétsége lenne, akkor tanulmányozza a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentését, ami világosan rögzíti: a párizsi célok nem megvalósíthatóak az atomenergia használata nélkül. Tisztelt Ház! Eddig arról beszéltem, hogy a klímaváltozás milyen veszélyeket jelent mindannyiunk életére. De ma még lehet őségünk van arra, hogy a szükségből erényt kovácsoljunk. Ha időben alkalmazkodunk, ha módosítjuk fogyasztási szokásainkat, ha kellő alázattal tekintünk természeti környezetünkre, és azt csupán használni, nem kihasználni akarjuk, ha klímabarát technológiáka t alkalmazunk, ha a mezőgazdaságunk és iparunk modernizációjánál mindig a föld, a víz és a levegő minőségének megőrzése lesz az elsődleges szempont, akkor biztos, hogy nem a vesztesek oldalára kerülünk. Ma még reális cél, hogy sikeres klímastratégiával kör nyezetünk megóvása, a további gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása, versenyképességünk javítása, ipari, különösen energiaipari modernizáció és technológiaváltás, javuló életminőség egyidejűleg biztosítható legyen. (10.40) Mire van mindehhez szük ség? Elsősorban szemléletváltásra. Szakítanunk kell a „kitermeljük, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk” gyakorlattal, és azzal, hogy a hulladékot szemétnek, nem pedig újrahasznosítható nyersanyagnak tekintjük. Javítanunk kell energia- és anyagfelhasznál ásunk hatékonyságán, és ösztönöznünk kell azt a technológiaváltást, ami mindezt lehetővé teszi. Hatékonyság növelése, a már működő rendszerek átalakítása, új termelési és fogyasztási formák kialakítása. Mindegyikre mondok egyegy példát. Először: hatékonys ág növelése. Háztartási eszközeink jelentős része elavult, kétszerháromszor annyi energiát fogyasztanak, mint korszerűbb utódaik. Egy jól szervezett és az állam által is támogatott csereakció jelentős energiamegtakarítással és kibocsátáscsökkentéssel jár.
