Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 1. hétfő - 25. szám - A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti jelentés és zárószavazás előtti módosító javaslat vitája - ELNÖK: - TORDAI BENCE (Párbeszéd):
359 Én ezt a két pontot szerettem vol na kiemelni, de VargaDamm Andrea képviselőtársam, akinek hatására ennél a törvényjavaslatnál a rendkívüli ülésszakban megálljt parancsoltak, majd kifejti a jogi észrevételeit. De azt szerettem volna elmondani, hogy a Törvényalkotási bizottságban miért szü lettek a nem szavazatok. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most a képviselői felszólalások következnek, képviselőcsoportonként 55 perces időkeretben, illetve 3 percben a független képviselők is szólhatn ak. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni. Elsőnek a Párbeszéd képviselőcsoportjából Tordai Bence képviselő úrnak adok szót. Mint említettem, 5 perc az időkeret, képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. TORDAI BENCE (Párbeszéd) : Köszönöm a szót, elnök úr. T isztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Egy nagyon fontos hiányérzete van a Párbeszédnek, amikor a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetésekről van szó, mégpedig a legjelentősebb, az ország sorsát évtizedekre meghatározó külföldi be fektetésről beszélek, a paksi bővítésről. Vajon, ha van itt egy 4000 milliárd forintos befektetés, egy külföldi beruházás, amely külföldi hitelből, orosz hitelből, orosz beszállítókkal, orosz érdekeket szolgálva, orosz technológiával történik, és amelyet e gyébként a magyar állampolgárok szinte egyöntetűen elutasítanak, akkor hogy fogja őket, hogy fog minket megvédeni ez a törvény attól, hogy a paksi bővítés mégiscsak bekövetkezzen? (18.00) Ha van valami, ami valóban Magyarország biztonságát kockáztatja, ak kor az éppen a paksi bővítés. Nem akarok nagyon messzire visszamenni, de Fukusima és Csernobil példája elég jól mutatja, hogy az atomenergia a legkevésbé sem biztonságos. Az a szomorú helyzet, hogy ugyanazok az oroszok, ugyanaz az orosz cég fogja építeni é s talán üzemeltetni is majd a Paks II. erőművet, amely Csernobilban is nagy érdemeket szerzett. Ahogy KocsisCake Olivio képviselőtársam hozzászólásában már jelezte, maga a Paks I. erőmű is folyamatos üzemzavarokkal küzd. 15 évvel ezelőtt egy nagyon súlyos üzemzavar történt, amikor radioaktív gázok jutottak ki Magyarország légterébe, és minden évben számos leállást vagy legalábbis teljesítményvisszafogást, egyes reaktorok leállítását kell végrehajtsák annak érdekében, hogy eddig legalábbis ne következzen b e komolyabb tragédia. A paksi bővítéssel kapcsolatban számos biztonsági ügy van. Az egyik az elemi, az élethez fűződő jogunkat fenyegető biztonsági kockázat, konkrétan egy atomerőmű mindig életveszélyes, és az a helyzet, hogy lenne alternatíva. Lenne alter natíva, hiszen ahelyett, hogy egy koncentrált, centralizált energiatermelést folytatnánk, és ez lenne a magyar energiapolitika meghatározó tényezője a következő évtizedekben, sokkal biztonságosabb lenne, és emberéleteket semmilyen módon nem veszélyeztetne az, ha decentralizált energiatermelésre állnánk át, ha kisméretű napelemeket és egyéb megújuló energiaforrásokat támogatnánk; ha ne adj’ isten, mondjuk, engedélyezné ez a kormány a szélerőművek telepítését, ami az elmúlt 8 évben, hogy, hogy nem, nem történ hetett meg; ha visszavonnák azokat az adókat és egyéb terheket, amelyek a napelemés más megújuló energiaforrások felhasználását sújtják. Tehát lenne itt biztonságos alternatíva, ami egészen bizonyos, hogy semmilyen kockázatot nem jelent. Ez a paksi bővítés ugyanúgy veszélyt hordoz pénzügyi értelemben is, sőt itt viszonylag biztos számítások állnak a rendelkezésünkre, nagyon jól tudjuk, hogy ez egy ráfizetéses üzlet lesz. Tulajdonképpen azt is kimondta az Európai Bizottság, hogy a magyar kormány közpénzből t ámogatja ezt a projektet. Piaci alapon ez nem lenne életképes. Tudjuk azt is, hogy folyamatosan csökken az energia ára, ahogy a megújuló energiaforrások egy kilowattórára jutó költsége zuhan, úgy mostanra már egyértelmű, 2018ban is olcsóbb megújuló energi ákkal villamos energiát előállítani, mint amilyen atomenergiával.
