Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 1. hétfő - 25. szám - A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti jelentés és zárószavazás előtti módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
360 Hiába hivatkozik Németországra a kedves államtitkár és miniszter úr, sőt maga a miniszterelnök, attól sem lesz igaz, hogy az a paksi költség, amit most a beruházási költségek beszámítása nél kül számítanak ki, hogy az egy reális ár lenne. Az a nagy helyzet, hogy éves szinten több száz milliárd forintot fogunk erre ráfizetni. Tehát a paksi bővítés kockáztatja a pénztárcánk biztonságát is. Nem is beszéltünk akkor még arról a geopolitikai függésr ől, ami még inkább Oroszországhoz láncolja Magyarországot, de hát tulajdonképpen az egész paksi bővítésnek ez a célja, Putyin azért rendeli magához Orbán Viktort, hogy újra és újra megbizonyosodhasson róla, hogy nem fenyegeti semmi az ő hatalmi terjeszkedé sének legfőbb eszközét KeletKözépEurópában: a paksi bővítést. Hiszen az technológiailag, a fűtőanyagok tekintetében, sőt az elhasznált fűtőelemek tekintetében is Oroszországhoz köti Magyarországot. Ha egymás mellett fog üzemelni Paks I. és Paks II., akko r a villamosenergiaszükségletünk 80 százalékát ez a két erőmű fogja biztosítani. Elég egyértelmű, hogy mennyire kiszolgáltatott az ország egy ilyen esetben annak, hogy Putyin már nemcsak a gázcsapot tudja elzárni, hanem ki tudja húzni Magyarországot a kon nektorból. Ennél nincs nagyobb veszély, ez ellen kéne fellépni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából VargaDamm Andrea képviselő asszony. De mielőtt megadnám a szót, megköszönöm együtt működésüket, és az elnöklést átadom Jakab István alelnök úrnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Képviselő asszony, öné a szó. Parancsoljon! (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. VARGADAMM ANDREA (J obbik) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek az előttem szólókkal. Ha visszaemlékeznek a július 20a előtti üléssorozatra, akkor hallhatták tőlem két alkalommal is mindazokat a jogi problémákat, amelyek jellemzik ezt a törvényjavaslatot, és hogy őszinte legyek, örültem neki, hogy legalább minimum két hónappal később fog a Ház egy ilyen gyalázatos törvényt megszavazni. Azon túl, hogy minden ország polgára üdvözli, ha a saját kormánya próbálja megvédeni azokat a nemz etbiztonsági szempontból fontos objektumokat és gazdasági tényezőket, amelyek a társadalom biztonságát, ellátási biztonságát jelentik, azonban ez a törvény csak szavakban, címekben szolgálja ezt. Miért mondom én ezt? Ez a jogszabály az Európai Unión, az Eu rópai Gazdasági Közösségen és a Svájci Államszövetségen kívüli személyek és szervezetek tulajdonszerzéséről szól. Bizonyára tudja mindenki, hogy a gyalázatos letelepedési kötvény intézményével gyakorlatilag a világ csirkefogóinak tömegét sikerült Magyarors zágra és ezzel az Európai Unióban letelepíteni, mint ahogy egyébként nap mint nap a híradásokból ezt olvassuk. Tehát ha a magyar kormánynak ennyire fontos a magyar emberek biztonsága, és ezért egy ilyen javaslatot hoz a Ház elé, akkor mondjuk, már évekkel ezelőtt gondolnia kellett volna arra, hogy ne jöhessenek be az országba olyan emberek, akik nemcsak hazánk biztonságát, de az európai biztonságot is sértik vagy sérthetik, tevékenységük, gazdasági tevékenységük mindenféle illegális tevékenységre kihat. Ily módon álságos azt mondani, hogy a magyar kormány ezzel a jogszabállyal szeretné megvédeni a magyar emberek biztonságát. A következő jogi probléma ezzel az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a korrupció melegágya. Miért is mondom ezt? Egyrészről azért mon dom, mert ha valóban az lett volna a cél, hogy ne tudjanak tulajdont szerezni, akkor például úgy szabályozták volna, hogy az erre irányuló jogügylet érvénytelen. Nem, nem így szabályozzák! Úgy szabályozzák, hogy a tulajdonszerzés megtörténik, csak a tulajd onosi jogokat nem lehet gyakorolni. Miről beszélünk, kérem szépen? Ha az a cél, hogy ne tudjon tulajdonjogot szerezni, akkor azt kellett volna a jogszabálynak kimondania, hogy az erre irányuló szerződés akkor, ha a tudomásulvétel nem történt meg, semmis.